Mindkét fél kiemelte, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaéléseket kiemelten fontosnak tartják.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a magyar ügyészség együttműködést kötött. Az MTI-nek kifejtette a Legfőbb Ügyészség, hogy „a mostanáig a közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja.”
Még tavaly januárban fogadta Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t. A találkozón a felek megerősítették, hogy
Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, melynek a véglegesítésére most került sor.
Az elkészült munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itälä főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről dr. Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.
Az OLAF és a Legfőbb Ügyészség közötti együttműködés legfontosabb területei a kölcsönös információcsere, az operatív segítségnyújtás. A megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz.
Az OLAF-fal való együttműködés segíti a Legfőbb Ügyészség Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodásában foglaltak teljesülését. Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség – a részt nem vevő országok közül elsőként és eddig egyetlenként – 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, a közös működés érdekében.
Az ügyészség kifejtette, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.
A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
Az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67%-ában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 37%-os uniós átlagnak.
Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. A legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.
Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.
(MTI-OS)
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A brüsszeli lap szerint a belga rendőrség tanúkat hallgat ki többek között „közokirat-hamisítás”, „csalás” és „közszolgálati korrupció” gyanúja miatt is, amelyben Weber kampánya is érintett lehet.
Fájhat Von der Leyen és Manfred Weber feje is, uniós forrásokkal való visszaélés gyanúja merül fel az Európai Néppárttal kapcsolatban.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője korábban kijelentette, „egy politikusnak ilyen esetekben vállalni kell a következményeket”.
Ráég Magyarra a telefonlopási botrány. A politikus a kampányban még eltörölte volna a mentelmi jogot, most mindent kitalál, hogy ne kelljen róla lemondania.
Miközben az ellenzék azzal vádolja a Fideszt, hogy a kínaiak és az oroszok lekötelezettje, a héten tényleg „fogott” emberré vált egy magyar politikus. Magyar Péter sorsa, egészen konkrétan személyi szabadsága mostantól az Európai Parlament kezében van, hiszen a brüsszeli elit a mentelmi jogán keresztül tarthatja sakkban Magyart.
Deák Dániel szerint a Tisza Párt elnökétől láttunk már sok 180 fokos fordulatot: már önmagában az is annak tekinthető, hogy most EP-képviselő.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
