Mindkét fél kiemelte, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaéléseket kiemelten fontosnak tartják.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a magyar ügyészség együttműködést kötött. Az MTI-nek kifejtette a Legfőbb Ügyészség, hogy „a mostanáig a közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja.”
Még tavaly januárban fogadta Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t. A találkozón a felek megerősítették, hogy
Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, melynek a véglegesítésére most került sor.
Az elkészült munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itälä főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről dr. Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.
Az OLAF és a Legfőbb Ügyészség közötti együttműködés legfontosabb területei a kölcsönös információcsere, az operatív segítségnyújtás. A megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz.
Az OLAF-fal való együttműködés segíti a Legfőbb Ügyészség Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodásában foglaltak teljesülését. Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség – a részt nem vevő országok közül elsőként és eddig egyetlenként – 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, a közös működés érdekében.
Az ügyészség kifejtette, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.
A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
Az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67%-ában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 37%-os uniós átlagnak.
Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. A legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.
Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.
(MTI-OS)
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
A mintegy negyven európai mezőgazdasági szervezet által szervezett, valamint a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével zajló megmozdulás résztvevői traktortoros felvonulást tartanak.
Ezzel párhuzamosan Európa-szerte szigorodik a fellépés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen.
Az amerikai elnök arról is beszélt a Fehér Házban, hogy az ukrajnai háború befejezése „ezerszer nehezebb”, mint egy ingatlanügylet megkötése.
Októberben rekord számú esetet regisztráltak: csaknem 19 ezer eljárást önkényes eltávozás, és több mint 2 ezer ügyet dezertálás miatt.
Gyülekezési jog megsértésének vétsége miatt nyomoznak a tiszás politikus ellen.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
