Nincs több kérdés: kiderült, miért nem tudnak Brüsszelben éket verni Magyarország és Lengyelország közé

Marcin Romanowski kifejtette, többek között milyen történelmi alapja van a lengyel–magyar barátságnak.

Az Európai Bizottság elnöke természetesen csak az üzlet előnyös oldalát mutatta be.
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett a tagállamokat tömörítő Tanácsnak a Mercosur-országokkal (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) és Mexikóval kötendő kereskedelmi megállapodások aláírására és lezárására.
A brüsszeli testület szerint a két nagyszabású egyezmény kulcsszerepet játszik az EU kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálásában,
valamint a hasonló értékeket valló partnerekkel való gazdasági és politikai kapcsolatok erősítésében.
Az uniós becslések szerint a Mercosur-megállapodás (EMPA) évente akár 39 százalékkal, 49 milliárd euróval növelheti az EU exportját a térségbe, és több mint 440 ezer munkahelyet támogathat Európában. Az egyezmény révén az EU vállalatai jelentősen alacsonyabb vámok mellett férhetnek hozzá egy 700 milliós piachoz, különösen az ipari és agrár-élelmiszeripari termékek esetében.
Az Európai Bizottság kiemelte: a megállapodás védi az uniós gazdák érdekeit, mivel a kedvezményes import csak korlátozott mértékben érinti az érzékeny termékeket – például a marhahús és baromfi esetében az uniós termelés 1,5, illetve 1,3 százalékát. Emellett jogi eszközökkel biztosítanák, hogy ne érje hátrány az európai agrárágazatot.
A Mexikóval kötendő megállapodás (MGA) a brüsszeli testület szerint teljesen eltörli a fennmaradó magas vámokat az uniós agrár-élelmiszeripari export előtt, így például a sajt, a sertéshús, a csokoládé és a bor is versenyképesebbé válhat a mexikói piacon. A megállapodás több száz európai eredetmegjelölésű terméket is védelem alá helyez.
Ursula von der Leyen, a testület elnöke a bejelentés kapcsán hangsúlyozta:
a Mercosur-országokkal és Mexikóval kötendő megállapodások mérföldkövek az EU gazdasági jövője szempontjából.
Új üzleti lehetőségeket nyitnak, csökkentik a vámokat, erősítik az ellátási láncokat és munkahelyeket teremtenek.”
A bizottság közlése szerint az egyezmények nemcsak gazdasági előnyöket hoznak, hanem előmozdítják az emberi jogok védelmét, a fenntartható fejlődést, valamint fokozzák az együttműködést olyan területeken is, mint a szervezett bűnözés elleni fellépés, a migráció és a klímaváltozás elleni küzdelem.
A megállapodások csak az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács jóváhagyása után léphet hatályba.
A bizottsági javaslat ezért két párhuzamos jogi eszközt is tartalmaz mindkét egyezményhez: magát az EMPA-t és az MGA-t, amelyeket a tagállamoknak is ratifikálniuk kell, valamint két ideiglenes kereskedelmi megállapodást (iTA) – egyet a Mercosurral, egyet Mexikóval –, amelyek kizárólag az EU hatáskörébe tartozó területeket fedik le, és amelyeket az Európai Parlament és a Tanács hagyhat jóvá. Az iTA-megállapodások az EMPA és az MGA hatálybalépésével automatikusan megszűnnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Marcin Romanowski kifejtette, többek között milyen történelmi alapja van a lengyel–magyar barátságnak.
(MTI)
Nyitókép: Jean-Christophe VERHAEGEN / AFP