Egy felmérés szerint 29 olyan körzet van, ahol a két politikai tömb jelöltjei között kevesebb mint öt százalékpont a különbség, az itteni eredmények döntően meghatározzák, hogy tavasszal ki alakíthat majd kormányt.
Most, hogy már tudjuk a parlamenti választás pontos időpontját (április 3.), a pártok vezetői, az elemzők és a mezei érdeklődők talán még inkább figyelik a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek alapján megbecsülhető, hogy a riválisok – elsősorban a két nagy, a Fidesz-KDNP, illetve a baloldali ellenzék – hogyan állnak éppen, „most vasárnap” milyen eredmény születne. A minap látott napvilágot az egyébként a kormányváltás elősegítését propagáló, taktikaiszavazas.hu oldalon egy komplex előrejelzés, amely prognózist ad arról, hogy a jelenlegi adatok alapján melyik oldal hány mandátumra számíthat, s hogy melyik választókerületben vezet épp a Fidesz vagy az ellenzéki közös jelölt. S bár a listás eredmények is nagyon fontosak, valójában az egyéni választókerületekben (evk.) dől el, ki nyeri a választást.
Az elemzés azzal számol, hogy csak a két politikai tömb szerez mandátumot, vagyis jut be a parlamentbe, s a kormánypártok simán, 107:91 arányban győzik le az ellenzéket, egy mandátum sorsa pedig kérdéses. A dokumentum szerint
Ez biztos parlamenti többséget jelentene ugyan a jelenleg is hatalmon lévő erőknek, de messze nem kétharmadot, 2018-ban ugyanis a kormánypártoknak 91 egyéni és 42 listás hely jutott a parlamentben.
Ez a Fidesz-KDNP számára pozitív forgatókönyv különösen annak tükrében kedvező, hogy az elemzés például Budapesten egyetlen kormánypárti győzelemmel sem számol, sőt, úgy kalkulál, hogy mind a 18 egyéni választókerületben 10 százalékpont feletti különbség lesz a baloldal javára a fővárosban. A hírek szerint a kormánypárt kampányszakértői valóban nem fűznek vérmes reményeket a fővárosi eredményekhez, de több itteni egyéni választókerületben (többek között a 3., 13., 14., azaz a XII., XVI., XVII. kerületekben) azért reálisnak tartják a mandátumszerzést.
2018-ban egyébként ezeken kívül további három helyen is nyertek (a II., a VIII. és a XI. kerületben). Az előrejelzés szerint a Pest megyei körzetek többségében is ellenzéki sikerre lehet számítani, főleg a fővároshoz közelebbi területeken. Emellett Pécs, Miskolc 2-2 választókerületében, továbbá Szeged egyik részén, Nyíregyházán, Dunaújvárosban, Szolnokon várható fölényesebb, akár 10 százalékpont feletti baloldali győzelem. Szeged másik választókerületében, Orosházán, Tatabányán és Budakeszin 5-10 százalékpont közötti, azaz viszonylag meggyőző az ellenzéki előny.
Negyvennégy választókerületben azonban a Fidesz vagy hatalmas, 10 százalékpont feletti, vagy jelentős, 5-10 százalékpont közötti győzelemre számíthat, előbbire 29, utóbbira 15 helyen. Különösen Bács-Kiskun, Tolna, Zala, Vas, valamint Győr-Moson-Sopron megyében, továbbá az ország észak-keleti régióiban nem kell aggódniuk a kormánypártoknak, de a Duna-Tisza-közén és a Tiszántúlon is több ilyen egyéni választókerület található.
A választások kimenetelét nagy valószínűséggel az úgynevezett csatatérkörzetek döntik el, ahol nagyon kiélezett küzdelem várható. A taktikai szavazás oldala 29 olyan evk.-t nevezett meg, ahol kevesebb mint 5 százalékpont a különbség valamelyik jelölt javára, közülük 16 kormánypárti és 13 ellenzéki irányba billen.
Nézzük az érdekesebbeket!
hiszen Márki-Zay Péter nemcsak a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, de szokatlan módon egyéni mandátumot is szeretne szerezni. Ellenfele a Fidesz kissé háttérbe vonult, egykori erős embere, Lázár János, aki négy évvel ezelőtt csaknem 52 százalékot kapott, tehát „leradírozta” az ellenfeleit.
Most nyilván más lesz a helyzet, de az elemzés szerint annak ellenére vezet csaknem öt százalékponttal (49,02 : 44,26), hogy a csapból is a hódmezővásárhelyi polgármester folyik, a miniszterelnök-jelöltsége hatalmas médiafölényt biztosít a számára. Persze lehet, hogy éppen ezért is áll jól Lázár, hiszen Márki-Zay hibát hibára halmoz a kampányában. A választókerület központjában nyerhet a baloldali politikus, Lázár azonban a többi településen fölé kerekedhet.
Szombathelyen is a fideszes jelölt vezet, de mindössze 0,02 százalékponttal, ami gyakorlatilag totális döntetlent jelent Hende Csaba és a DK-s Czeglédy Csaba között. A kormánypárti politikus 2018-ban 49,92 százalékot ért el, míg a második Nemény András (MSZP-Párbeszéd) mindössze 30,52-t, ám akkor külön indultak az ellenzéki pártok. S intő jel lehet Hende számára, hogy Neményt másfél évvel később polgármesternek választották Vas megye székhelyén.
Ezért a körzetért az előválasztáson is nagy csata folyt: a botrányos ügyekbe keveredett, jelenleg is vádlott, de helyben mindezek ellenére népszerű Czeglédy alig tudta csak megverni az LMP fővárosi üdvöskéjét, Ungár Pétert. Április 3-án is a végletekig kiélezett küzdelem várható.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületében is nagy csatára lehet számítani. Tiszaújvárosban és környékén másfél éve már ölre mentek a felek, hiszen időközi országgyűlési választást kellett tartani a fideszes honatya, Koncz Ferenc halála miatt. Akkor a lánya, Koncz Zsófia 50,51 : 46,27 arányban legyőzte a zsidózásáról elhíresült Bíró Lászlót.
A kormánypárti politikus szeretné megtartani a mandátumát,
Az elemzés szerint 47,77:46,54 arányban, tehát szoros csatában győzhet a jobboldali jelölt.
Kaposvár polgármestere ősidők óta a fideszes Szita Károly, a megyeszékhely központú Somogy megyei 1. számú választókerületben mégsem a kormánypárti jelölt az esélyesebb, legalábbis a taktikaiszavazas.hu szerint. Gelencsér Attila ugyan 2018-ban csaknem 12 százalékpontot rávert az akkor még külön ringbe szálló jobbikos ellenfelére (csak érdekességképp: itt indult akkor a DK színeiben s lett harmadik 12,79 százalékkal László Imre, aki jelenleg Újbuda polgármestere), a mostani előrejelzés szerint alig kevesebb mint 5 százalékponttal áll rosszabbul, mint a DK-s Varga István.
Az európai uniós munkák után újra a belpolitikát választó Navracsics Tibor Veszprém megye 3. számú választókerületében próbál szerencsét, ahol 2018-ban párttársa, Fenyvesi Zoltán 46,91 százalékkal győzött, nem sokkal verte csak meg a 2015-ös időközi választáson még győzni tudó Rig Lajost (40,56 százalék), pedig a jobbikos politikus mellett indult még MSZP-s (8,2 százalék) és LMP-s is (2,27 százalék). Az előrejelzés szerint Rig 48,53 százalékkal vezet, Navracsics 45,57 százalékon áll.
Heves megye 1. számú választókerületében 2018-ban a fideszes Nyitrai Zsolt több mint 7 százalékpontot rávert jobbikos ellenfelére, Mirkóczki Ádámra – aki 2019 ősze óta az evk. központjának, Egernek a polgármestere –, de akkor csaknem 7 százalékot kapott a DK-s és több mint 3-at az LMP-s induló. Így nem csoda, ha idén is nagy menetre készülnek a felek. Az elemzés egyelőre minimális ellenzéki fölényt prognosztizál, a DK-s Berecz Mátyás 47,35:46,9 arányban vezet a kormánypárti politikus előtt.
Az elemzésből kiderül az is, hogy kik azok a jelöltek, akiknek a legkevesebb félnivalójuk van a választáson, akkora fölényt mértek nekik. A fideszes Gyopáros Alpár Csornán 29,8, Tilki Attila Vásárosnaményban 27,9, V. Németh Zsolt Körmenden 27,5 százalékpontot verne most rá a baloldali ellenfelére. A másik térfélen a fővárosban indulók közül lehetnek többen a legnyugodtabbak. Közülük is elsősorban az MSZP-s Hiszékeny Dezső, aki Angyalföldön 41,8 százalékponttal áll jobban riválisánál. A momentumos Hadházy Ákos Zuglóban 27,5, Varju László Újpesten 26,5 százalékpontos előnyben van.
Hogy azután április 3-án milyen eredmények születnek, az megint más lapra tartozik.
(Nyitókép: Esküt tesznek a képviselők az Országgyűlés alakuló ülésén 2018. május 8-án, MTI Fotó: Kovács Attila)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a jobboldali média leépítéseire is reagált.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint a nyomozás elsődleges célja nem a pénz mozgatásának vizsgálata, hanem a pénz eredetének és felhasználásának feltárása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A lényeg megtörtént: Orbán és a Fidesz nagyot bukott.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Mivel a kormánytól nem kapnak megfelelő információkat, a Fidesz európai parlamenti frakciója írásbeli beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a sok százezer magyar családot érintő tervezett megszorítások ügyében.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
