Magyar kutatások segítik a gluténérzékenyeket!
A gluténérzékenység az utóbbi évtizedekben világszerte népbetegség lett, a területet magyar tudósok is kutatják.
A Műegyetemen végzettek minden területen gyorsan el tudnak helyezkedni – áll az intézmény közleményében.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett diákok akár havi közel 700 ezer forintos bruttó kezdő jövedelemmel is számolhatnak. A BME-n diplomázott hallgatók ma a szektor legversenyképesebb tudását képviselik, ezért elhelyezkedési rátájuk is magas, és kezdő fizetésük is jóval meghaladja az adott szektorban tapasztalt átlagot.
A Műegyetemen elérhető képzések, a tanulmányokon túli szakmai fejlődési lehetőségek, a nyelvtanulási és az ösztöndíjprogramok is megismerhetők a 22. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon január 13. és 15. között. A továbbtanulás iránt érdeklődők számára a műegyetemi végzettséggel várható karrierkezdésről tájékoztatást ad a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legutóbbi felmérése, amelyben a 2011/12. és a 2017/18. tanévek között abszolutóriumot szerzettek munkaerőpiaci helyzetét vizsgálták a szakemberek.
A Diplomán Túl című kutatásból kiderül, hogy
Az intézmény fő profilját adó műszaki képzési területen a mesterképzésben végzettek az országos átlagot meghaladó jövedelmet érnek el: pályakezdőként átlagosan 522 600 forint, míg 8-9 évvel a végzés után már 792 000 forint bruttó jövedelemmel számolhatnak. Az egyes mesterszakok között lehetnek különbségek: például a csúcstartó energetikai mérnöki mesterszakon 8-9 évvel a végzés után egymillió forintot meghaladó a havi átlagjövedelem, de a nagy népszerűségnek örvendő, magasabb létszámmal induló gépészmérnöki, vegyészmérnöki, és műszaki menedzser szakokon is meghaladja a jövedelem a bruttó 700 ezer forintot.
»Diákjaink versenyképes tudásának egyik indikátora a fizetésük, amely műszaki területen akár a havi bruttó egymillió forintot is elérheti« – mondta el Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese.
A speciális IT tudást igénylő szektorban becslések szerint mintegy 44 ezer szakember hiányzik, amely a duplájára nőtt az elmúlt hat esztendőben. A digitális transzformációnak is köszönhetően ez a szám vélhetően tovább emelkedik majd, amely magával hozza a szektor óriási munkaerő-felvevőképességét a hazai egyetemeken végzett fiatalok körében. Az informatikai képzési területen csúcstartó a Műegyetem a mérnökinformatikus mesterszakon 8-9 éve végzettek 1 millió forintot meghaladó havi jövedelmével és itt a pályakezdők 740 ezer forintos havi jövedelme is kiemelkedő a többi felsőoktatási intézményben végzettekéhez képest.
A Műegyetem a gazdaságtudományi képzés terén is büszkélkedhet. Az alapképzési diploma kézhezvétele után átlagosan kb. 1 hónappal sikerült munkát találnia a végzett hallgatóknak. A havi bruttó 405 ezres jövedelem így is több mint az országos átlag ezen a szakterületen. A BME a bölcsészettudományi mesterképzésben is vezető pozícióban van és a többi felsőoktatási intézményhez képest a Műegyetemen végzett mesterszakos hallgatók hamarabb el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon. A BME-n megszerzett tudás egész életpályát alapoz meg, hiszen a diákok megtanulják a szakterületük változásait, trendjeit követni így sikeresek maradhatnak karrierjük során. »Frissdiplomásaink igencsak keresettek, tapasztalatuk és rálátásuk egy-egy szakterületre messze kiemelkedő, így nem is kell sokat várniuk az első állás betöltésére, amelyre gyakran egy hónapon belül sor kerül« – tette hozzá a rektorhelyettes.
Bihari Péter hangsúlyozta, hogy a BME mentorálással, felkészítő tárgyakkal segíti az elsőévesek egyetemi pályakezdését, így támogatva beilleszkedésüket és tanulmányi sikerességüket, valamint, hozzásegítve őket a diploma gyors megszerzéséhez. Ennek érdekében a Műegyetem Human & Social Data Science Lab-ja (HSDSLab) adattudományi kutatásokat indított többek között olyan oktatáspolitikai szempontból releváns kérdéskörben, mint a hallgatói lemorzsolódás. A HSDSLab munkája révén előre jelezhetővé válnak a hallgatók szempontjából kritikus tanulmányi területek, így lehetőség nyílik a célzott és személyre szabott beavatkozásra az érintett diákok körében, például megfelelő felzárkóztató kurzusok ajánlásával.
A nyitóképen: a BME könyvtára. Fotó: MTI/Cseke Csilla