Az ellenzéki akciók nélkülözhetetlen arca, aki megjárta a Harvardot és Kabult – Szabó Tímea portréja

Mindenkit perrel fenyegetett meg, emellett idétlenségnek és kreténségnek nevezte nemrég saját facebook oldalán Szabó Tímea azt, hogy korábbi kabuli tartózkodása alatt az amerikai hírszerző ügynökségnek, a CIA-nak dolgozott volna. Ahogy lapunk is beszámolt róla, a Városháza-gate-ről időről időre újabb információkat csepegtető Anonymus egyik hangfelvételén Gansperger Gyula, Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök bizalmasa, Kabul Rózsájaként emlegette Szabót, aki szerinte a CIA-nak dolgozott Afganisztánban.

Hogy ennek mennyi a valóságalapja, az valószínűleg sosem fog kiderülni, ezzel együtt a párbeszédes képviselő erős amerikai kapcsolatait maga is több ténnyel támasztotta alá már eddig is.

A parlament honlapján fellelhető rövid önéletrajza szerint az 1976-ban született Szabó Tímea a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett 2001-ben. Ebből az életrajzból is kiderül ugyanakkor, hogy már egyetemi évei alatt, tehát korán, huszonévesen elkezdett újságíróként dolgozni. Ráadásul nem is akárhol.

így a Bloomberg News, a Bridge News, a Budapest Week, a Business Central Europe, a Boston Globe, az Economist, a National Public Radio, a Newsweek és a Dallas Morning News is szerepel a listán.

Nem kis teljesítmény, főleg úgy, hogy valaki a húszas éveit tapossa.

Saját bevallása szerint Szabó ezeknek a médiumoknak „Magyarország jelentősebb gazdasági és politikai eseményeiről tudósított”, bár ennek jelét nem találtuk meg az interneten. A nemrég a politikusról író Kontra is hosszas keresgélés után mindössze egyetlen cikket talált a Boston Globe-ban, amit ő jegyzett ebben az időszakban.

Erre nyilván az egyik magyarázat az, hogy ezek a médiumok, hírügynökségek sokkal komolyabbak annál, hogy valaki bekopogjon és már másnap tudósításokat jegyezhessen.

Harvard és afganisztáni misszió

Mindenesetre ha ebből bármi is igaz, úgy Szabó már ekkor figyelemre méltó amerikai kapcsolatokat alapozhatott meg.

Mindezt pedig tovább bővíthette az amerikai elitegyetemen, a Harvardon, ahol jogot tanult. Bár az nem derül ki egyértelműen, hogy először csak hallgatóként került oda, majd utána lett kutatásvezető vagy a kettő párthuzamosan folyt.

Önéletrajzában azt írja, hogy „a jogi karhoz tartozó kutatóprogramnál dolgozott kutatásvezetőként, és az ENSZ megbízásából fegyveres konfliktus-megelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről irányított kutatásokat”.

Bevallása szerint a Harvard megbízásából

majd csatlakozott a CARE International civil szervezethez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett, „amellyel jelentős sikereket értek el az ország biztonsági helyzetének javításában”.

Az is megérne egy misét, hogy Szabó hogyan jutott be az USA egyik elit egyetemére, és hogyan teremtette elő a méregdrága tandíjat, amely az egyetem tájékoztatója szerint a 2021-22-es szemeszterben meghaladja a 74 ezer dollárt, ami több, mint 24 millió forint.

Ahogy egy interjúban elmesélte, megedzette az afganisztáni tartózkodás, amely alatt esett mellé rakéta és fogtak rá kalasnyikovot is egy félkatonai szervezet által felállított ellenőrzőponton, ahol végül ahelyett, hogy kifosztották volna őt és társait, sértetlenül távoztak, miután kedélyesen elbeszélgetett a milicistákkal fárszi nyelven.

Szabó külföldi tevékenységének tehát kevés a nyoma, de ahogy cikkünk elején jeleztük, az állítólagos CIA-szállal csak a rejtélyek száma nőtt. A Kontra már említett cikkében felvillant egy bizonyos 

miután a férfivel több helyen is együtt bukkant fel, így Bostonban, a Harvardon és Kabulban is.

A pártalapító

Erre egyelőre nem reagált a képviselő, aki 2003-ban tért vissza Magyarországra, ahol csatlakozott a Helsinki Bizottsághoz. Itt közel négy évig koordinálta a Menekült Programot, míg 2008-ban politikai színpadra lépett, amikor másokkal együtt megalapította az LMP-t.

2009-ben rögtön a párt EP-listájának vezetőjévé választották, de nem szerzett mandátumot. Ám az akkor még lendületben lévő zöldpárt a 2010-es országgyűlési választáson bejutott a parlamentbe, Szabó pedig frakcióvezető-helyettes lett Schiffer András mellett.

Ám csak három évig maradt az LMP-ben, miután pártját végletesen megosztotta az ellenzéki együttműködéshez való csatlakozás kérdése. Erről a konfliktusról itt írtunk bővebben.

A kilépés után Karácsony Gergellyel és Jávor Benedekkel megalapította a Párbeszéd Magyarországért Mozgalmat,

Azóta egyébként a mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd társelnöke Karácsony Gergely mellett.

2014-ben aztán a baloldali összefogás listájának ötödik helyéről újra bejutott a parlamentbe, ahol négy évet töltött el független képviselőként. 2018-ban viszont már egyéniben szerzett mandátumot a törvényhozásban, miután az MSZP-Párbeszéd színeiben győzött Budapest 10-es választókerületében (Óbuda-Békásmegyer).

Nincs akció Szabó nélkül

Szabó stílusa sokat változott az elmúlt években, felszólalásai mostanában gyakran személyeskedésig fajulnak. Magatartásárért többször megbüntette az Országgyűlés elnöke. Legutóbb októberben kapott rekordbírságnak számító 9,6 milliós büntetést, amelyet saját szavazóival akart kifizettetni.

A párbeszédes politikus előszeretettel vesz részt minden ellenzéki akcióban, legyen az az egyes jelenetei miatt köznevetség tárgyává váló MTVA „székházfoglalás” (Kunhalmi Ágnes felejthetetlen alakításával), esetleg az azt megelőző parlamenti botránykeltés, vagy éppen utcai plakátrongálás.

A politikus jövő tavasszal újra ringbe száll egyéniben, miután körzetében megnyerte az ellenzéki előválasztást, így a baloldal őt indítja Óbudán.

Nyitókép: Szabó Tímea felszólal a parlamentben (fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)