Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
A testület alelnöke szerint „levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást”.
Nemmel válaszolt az Európai Bizottság Orbán Viktor Ursula von der Leyen EB-elnöknek címzett levelére, amelyben a miniszterelnök azt írta, az uniós testületnek fel kell függesztenie minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit – írja az Euronews.
A kormányfő szerint erre azért lenne szükség, mert a lengyel határon lévő migrációs helyzetben új jogi környezetre van szükség. A kérést támogatta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: „El kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán. Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és
a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra”.
Az Európai Bizottság azonban elutasította a kérést. A bizottság alelnöke, Margaritisz Szkínász a Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy ezeknek az eljárásoknak szigorú szabályai vannak és nem lehet politikai alapon megszüntetni őket.
„Nincs politikai mozgástér a kötelezettségszegési eljárásokban. Szigorúan meghatározott, könyv szerinti folyamatokról van szó. Az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik” – mondta Margaritisz Szkínász, hozzátéve, hogy
„Politikai okokból, vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”
A magyar kormány szerint az Európai Bizottság politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési eljárásokat Budapest ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már 2015-ben erről beszélt az Euronewsnak, amikor a jogi határzárnak nevezett jogszabály miatt indult eljárás.
A magyar külügyminiszter akkor úgy fogalmazott: „Eléggé biztosak vagyunk abban, hogy a törvény megfelel az európai értékeknek és a jogszabályoknak is. Ezért nem látok okot arra, hogy változtassunk rajta.
Szerintünk ez egyfajta bosszú Brüsszeltől,
miután az Európai Törvényszékhez fordultunk a kötelező kvóták miatt. Most pedig hirtelen kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Megértjük ezt, de úgy gondoljuk, nincs jogi alapja a kötelezettségszegési eljárásnak”.
Borítókép: MTI/EPA/Reuters pool/Christian Hartmann