Ásványvíz és kolbász – mennyit vásárolhatunk átlagkeresetből?
2021. november 22. 14:24
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk az ásványvizet és a kolbászt!
2021. november 22. 14:24
p
19
4
78
Mentés
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
Az inflációról
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
a nettó átlagkeresetek 2010 és 2021 augusztusa között 132,8 ezer forintról 283,6 ezer forintra nőttek,
ami 114%-os növekedést jelent. Mindent egybevetve tehát 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Így alakult az átlagkereset
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Ásványvíz
A másfél literes szénsavas ásványvíz átlagára 2010-ben 107 forint volt, így az akkori egyhavi átlagkeresetből 1239 palacknyit tudtunk venni. Tizenegy évvel később, a KSH 2021 októberi adatai szerint 116 forint volt az egy palack ásványvíz átlagára. Így, az augusztusi átlagkeresetből már 2445 palacknyit, azaz több mint 3600 liternyit tudtunk venni. Bár az ára 11 év alatt 8%-kal emelkedett, a nettó átlagkereset hatalmas arányú növekedése miatt
csaknem megduplázódott a vásárolható mennyiség.
Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között, nyolc év alatt 13%-ot emelkedett az ásványvíznek az ára.
Kolbász
A szárazkolbász kilós átlagára 2010-ben 3360 forint volt, így az akkori átlagkeresetből 39 kg-ot tudtunk volna venni. Tizenegy évvel később, 2021 októberére ugyan az ára valamelyest emelkedett 4130 forintra, mégis, több mint háromnegyedével többet tudunk venni belőle az átlagkeresetből. A 2010-es 39 kiló helyett 69 kg-ot.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint
az élelmiszerek ára 2020-ban a harmadik legalacsonyabb hazánkban volt.
Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Ezen belül a magyar húsok ára 28,5%-kal olcsóbb mint az uniós átlagár. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Figyelemre méltó, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Októberben 15,8 százalékkal nőtt a költségvetési szférában az átlagkereset, amit főként a pedagógusbér-emelés generált. A cégeknél is jelentős, 12 százalékos béremelkedés valósult meg, amelyet a minimálbér emelése és a dolgozók inflációs kompenzációja támogatott. Bár az év végén némi lassulás várható, a bérdinamika továbbra is erős marad, a Makronóm Intézet 2025-re átlagosan 9,2 százalékos bérnövekedést vár.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 78 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Dr. Greta Grünberg
2021. november 23. 21:06
Mindkét termék környezetszennyező és hatalmas az ökológiai lábnyoma.
Tiltani kell őket, a türelem fogyóban.
