Kósa Ádám, az EMPL fideszes tagja szerint az EP baloldali többsége által megszavazott módosítások messze túlmennek a tervezet eredeti célján: „A szöveg már szinte nem is a minimálbérekről szól, hanem egy szakszervezeti kiáltvánnyá alakult.”
Egy éve az Európai Bizottság irányelv-tervezetet dolgozott ki az EU-ban biztosítandó minimálbérekről, melyben javaslatot tesznek arra, hogy a tagállamok a nemzeti sajátosságaik figyelembevételével alakíthassák ki saját minimálbér rendszerüket. Ehhez a tervezethez csütörtökön módosító javaslatokat fűzött az Európai Parlament (EP) Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága (EMPL). Kósa Ádám, az EMPL fideszes tagja szerint az EP baloldali többsége által megszavazott módosítások messze túlmennek a tervezet eredeti célján: „A szöveg már szinte nem is a minimálbérekről szól, hanem egy szakszervezeti kiáltvánnyá alakult.”
„Az eltérő hagyományokat és gazdasági teljesítményt figyelembe kell venni a minimálbér megállapításához” – hangsúlyozta. Kósa emlékeztetett: Magyarországon januártól 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, nő a gyed, a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja. Az elmúlt 28 évben csak a jobboldali kormányok alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje: az Eurostat adatai szerint 2010-2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az EU-ban, a V4 országok között pedig a legnagyobb. Kósa kiemelte: „Elengedhetetlen, hogy minden magyar család részesüljön a gazdasági növekedésből, és hogy a hazai bérszínvonal növekedése tovább folytatódjon, ez a központi szabályozás esetén ellehetetlenülne”.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Frederick Florin
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Politico szerint egyre markánsabbá válhat a brüsszeli irányvonalat bíráló blokk.
Két várost támadtak az ukrán drónok.
A Shell hangsúlyozta, egyedi, elszigetelt esetről van szó.
