Csak baloldali önkormányzatokkal szerződött a Transparency International

A Transparency International Magyarország Alapítvány (TI) a Mandinernek elismerte: nincs független akkreditált közbeszerzési tanácsadói (FAKSZ) minősítése azon munkatársuknak, aki részt vett a Lánchíd tenderének vizsgálatában.

A TI tavaly szeptemberben kapcsolódott be független monitorként a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárásba. A szervezet szerint az, hogy az integritási megállapodásokért felelős kollégájuknak nincs FAKSZ-minősítése, nem jelent problémát: az integritási megállapodás ugyanis nem egyenlő a FAKSZ intézményével. Hozzátették, ez az integritási megállapodásnak nevezett jogi eszköz a megelőzésre koncentrál, a résztvevők együttműködésén és a bizalmon alapszik;

Az ügyben megszólalt a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportja is. Mint közösségi oldalukon felvetették: Mit vizsgált 1 millió 270 ezer forintért a Lánchíd-beruházásban közbeszerzési tanácsadó híján a „független” Transparency? „Ez azt jelenti, hogy az átláthatósággal kampányoló Karácsony Gergelynek ismét csak az átláthatóság nem ment. Persze, a Transparency International politikai függetlenségéről egyébként is vannak kétségeink” – fűzték hozzá, jelezve: amikor a baloldal a hatalom közelébe kerül, akkor először jön az ígéretcunami, majd azonnal a haverok és a háttéremberek kétes kifizetése.

Korábbi cikkünkben ugyancsak jeleztük, a TI csak a tavalyi tárgyévben vissza nem térítendő támogatásként tüntetett fel összesen 6 millió 710 ezer 846 forintot a Soros György-féle Open Society Foundationstől (OSF), 44 millió 632 ezer forintot pedig az Európai Bizottságtól (EB). Erre reagálva a szervezet azt írta, donorjaiktól nyílt pályázaton nyerték el a támogatást, amelyért – „szemben a közpénzek garmadáját besöprő kormánypárti sajtóval” – keményen megdolgoznak, minden projektjük teljesítése alaposan dokumentált.

Függetlenség-dilemma

„A Transparency International Magyarország a Soros-hálózat egyik fontos tagja, bevételének jelentős részét az OSF-től kapja – mondta megkeresésünkre Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. – Az Európai Bizottság az uniós adófizetők pénzéből azért támogatja ezt az álcivil szervezetet, mert a testület folyamatosan azt kommunikálja magáról, hogy fontos számára az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem. Ám épp az elmúlt hónapokban, a vakcinabeszerzések kapcsán láthattuk, ez csak a szavak szintjén igaz: még mindig nem tették közzé a gyógyszergyártó cégekkel között szerződéseket, és a Stella Kyriakides egészségügyi biztos számláján rejtélyesen megjelent több millió euró ügyében sem kezdődött vizsgálat. Ez természetesen egyáltalán nem zavarja a Transparencyt.”

Párkányit arról is kérdeztük, mit érthet a TI a kemény munka alatt. „Amennyiben ez alatt azt értik, hogy külföldről támogatott álcivil szervezetként beavatkoznak egy szuverén ország belpolitikájába a globális nyílt társadalom hálózat nevében, akkor a kijelentésük igaz. – fogalmazott – Egyébként bizonyára rosszul érintette őket, hogy napvilágra került: úgy vizsgálták a Lánchíd felújítási tenderét, hogy nem volt akkreditált közbeszerzési tanácsadójuk. A BKK ennek ellenére őket bízta meg, hiszen a balliberális oldalon nekik kell azt a látszatot kelteniük, hogy az ilyen megállapodásokkal minden rendben, valamint nincs ezen ügyekben semmilyen látnivaló.

Ellenzéki sikerüzletág

De nem csak a Lánchíd-tenderrel nyert a Transparency. A legutóbbi helyhatósági voksolásokat követően be tudták indítani „új üzletágukat”, amely alapján önkormányzatoknak adnak tanácsokat, képzéseket. Ezek 2020-ban ez 15 millió 430 ezer forint plusz bevételt hoztak a szervezet számlájára.

Az Alapjogokért Központ elemzője ennek kapcsán közölte: „Noha a Transparency magát alapvetően függetlenként és pártatlanként határozza meg, nem véletlenül baloldali önkormányzatokkal kötöttek megállapodásokat.” Mint emlékeztetett, a szervezet tavalyi korrupció érzékelési indexében a vizsgált 180 ország közül Magyarország a hatvankilencedik helyen végzett; olyan országok előztek meg, mint Szaúd-Arábia, és holtversenybe kerültünk a Dél-Afrikai Köztársasággal, Tunéziával és Jamaicával. „A legkorábbi elérhető rangsor 2006-os, a Gyurcsány-kabinet idején készült, ekkor Magyarország a 41. helyen végzett – fogalmazott Párkányi. – Ám a korrupciós botrányoktól hemzsegő baloldali kormányok még javítani is tudtak a helyezésükön: 2007-ben a harminckilencedik helyre lépett előre Magyarország, majd a 46-47. helyezésről, hogy hogy nem, 2010-ben »visszacsúszott« az ötvenedik helyre.

A szakértő ugyancsak emlékeztetett, bár a Transparency az önkormányzatoknak szóló korrupcióellenes programját már 2014-ben meghirdette, a hivatalok többsége nem szerződött „a nyílt társadalom hálózatához tartozó álcivil szervezettel”. Azonban az ellenzék 2019-ben tudott nyerni olyan pozíciókat, hogy „majd egy évtized után a hatalom, valamint a pénz közelébe kerülve tud osztogatni a Soros-szervezeteknek is. Ezért cserébe többek között a Transparency »áldását« adja a baloldali politikusok által vezetett kerületek és települések tevékenységére” – fűzte hozzá, megjegyezve: a Fővárosi Önkormányzat sem késlekedett, mivel már az alakuló ülésen elfogadták a szervezet egyik antikorrupciós programját.

Nyitókép: Leemelik a felújítás alatt álló Lánchíd pesti hídfőjének északi oldalán álló, három kőtömbből álló oroszlánszobor első darabját 2021. augusztus 5-én (MTI/Szigetváry Zsolt)