Reagált a Transparency
Az ügyben kerestük a szervezetet. Arra voltunk kíváncsiak, miként tudták így elvégezni a monitoring tevékenységet, a KH nyilvántartásától eltérően rendelkeznek-e akkreditált közbeszerzési tanácsadóval – augusztus 5-ét megelőzően is –, válaszokat csupán hétfőn (október 4-én) kaptunk.
Ebben az áll, „az integritási megállapodásnak nevezett jogi eszköz alapvetően a megelőzésre koncentrál, illetve a résztvevők együttműködésén és a bizalmon alapszik.” A szervezet szerint ez a megállapodás hasznos eszköz a közbizalom építésére, a beruházás sikerességére, valamint a megtakarítások elérésére. Mint írták, „2019-ben az Európai Számvevőszék jelentésében innovatív csalás-megelőzési eszköznek minősítette az integritási megállapodást”, az elnyerte az Európai Ombudsman kiválóság díját a nyílt közigazgatás területén, az oszakai G20-csúcson pedig az infrastruktúrafejlesztés területén az integritás és átláthatóság támogatását célzó jó gyakorlatok gyűjteményébe került be. A TI lapunknak aláhúzta: az integritási megállapodás egyik célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítson az ajánlatkérők és -tevők számára, és kiszűrje a korrupció torzító hatásait. Hozzátették, a megállapodás nem helyettesíti a hatósági ellenőrzéseket, vagy a jogszabály által előírt közbeszerzési szaktanácsadó intézményét, de kiegészíti azokat.
„A független monitor a jogszabályokon túlmutató szakértelmével – például a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok ismeretével – segítheti a közbeszerzési eljárás folyamatát – hiszen a felügyeleti szervek, tanácsadók gyakran csak a szűk értelemben vett jogszabályi megfelelést ellenőrzik” – fogalmaztak, hozzátéve: „azon túl, hogy az integritási megállapodás egyfajta plusz legitimitást és hitelességet adhat az adott beszerzésnek, fontos hangsúlyozni, hogy a monitorozás egy, az eljárásba épített, előzetes és jelen idejű kontrollt jelent, hozzáférést biztosít az előkészítő dokumentumokhoz, illetve a belső dokumentumokhoz is, részvételt tesz lehetővé a bírálóbizottsági üléseken. Tehát látható, hogy az integritási megállapodás nem egyenlő a FAKSZ (független akkreditált közbeszerzési tanácsadó – a szerk.) intézményével.”
Alapvető kérdésünkre reagálva közölték: „TI Magyarország humánerőforrását illetően jelezzük, hogy egyrészt több olyan külső szakértővel is dolgozunk, akinek van FAKSZ-minősítése, ugyanakkor az integritási megállapodásokért felelős munkatársunk – valóban FAKSZ minősítés nélkül – több mint 10 éve foglalkozik a közbeszerzés területével, a jelenleg hatályos szabályozás kialakításában is részt vett, illetve 6 éve tanít az ELTE közbeszerzési szakjogász képzésén.”
A TI megjegyezte, hogy donorjaiktól (mint például az Európai Bizottságtól) nyílt pályázatokon nyerték el a támogatást, amelyért – idézzük: „szemben a közpénzek garmadáját besöprő kormánypárti sajtóval” – keményen megdolgozunk, minden projektünk teljesítése alaposan dokumentált.
Megszólalt a BKK is
Kerestük a BKK-t is, érdeklődve: tudtak-e arról, hogy a TI – a KH nyilvántartása szerint – nem rendelkezik akkreditált közbeszerzési tanácsadóval, illetve ennek fényében miként értékelik a TI monitoring-tevékenységét, választ szombaton (október 2.) kaptunk.
Mint írták, a közbeszerzési törvénynek megfelelően bevontak a Lánchíd-tender lebonyolításába akkreditált közbeszerzési tanácsadót. „A Transparency International Magyarország Alapítvány (TI) megbízása tehát nem FAKSZ-szolgáltatás nyújtására, hanem minőségbiztosítási tevékenység elvégzésére irányult” – fogalmazott a cég, hozzátéve: a TI formai és tartalmi szempontból ellenőrizte a felhívás és a dokumentáció tervezetét. A BKK válaszában azt is közölte: „Abból, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető FAKSZ-nyilvántartásban nem szerepel a TI-hez, mint munkáltatóhoz regisztrált, nem független FAKSZ, nem következik az, hogy nem vont be ilyet a megbízatása teljesítése során.”