A fél várost keresztül-kasul lezárják, kis túlzással minden járat érintett
Két legény lesz talpon a vidéken: a kettes és a hármas metró.
A Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása szerint a Transparency International hazai szervezetének nem volt akkreditált közbeszerzési tanácsadója, amikor a Lánchíd felújítási tenderének tisztaságát vizsgálta. Úgy monitorozták a közbeszerzést, hogy arra a hatóság adatbázisa alapján nem volt képesített emberük. A szervezet ezenfelül az ellenzéki önkormányzatoktól is milliókat kap. Az ügyben először a BKK reagált kérdéseinkre, majd hétfőn a Transparency is.
Mint ismert, a Transparency International Magyarország Alapítvány (TI) 2020. szeptember 24-én kapcsolódott be független monitorként a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárásba. Hogy mennyire tekinthető függetlennek egy olyan szervezet, amely egyedül a 2020-as tárgyévben vissza nem térítendő támogatásként tüntetett fel összesen 6 millió 710 ezer 846 forintot a Soros György-féle Open Society Foundationstől (OSF), 44 millió 632 ezer 492 forintot pedig az Európai Bizottságtól (EB), az olvasóra bízzuk.
Visszatérve a tavaly október 13-án köttetett, a TI és a BKK közötti integritási megállapodásra, ebben a Transparency azt vállalta, hogy a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott dokumentumokat átvizsgálja, részt vesz a bírálóbizottsági üléseken, illetve egyéb, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos megbeszéléseken. Mindezért a budapesti közlekedésszervezési vállalat 1 millió 270 ezer forintot fizetett a szervezetnek. A BKK kommünikéjében jelezte, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának átláthatósága és a minél nyíltabb verseny érdekében bízta meg a Transparencyt az eljárás monitorozásával. „Jelenlétük további biztosítékot jelent arra, hogy a tender ne legyen korlátozó, ne szűkítse a versenyt, és az ajánlattevők – amennyiben önként csatlakoznak a megállapodáshoz – ne adjanak be túlárazott ajánlatot” – olvasható a fővárosi cég honlapján.
Csakhogy, amint az az Adatradar.hu által, a Közbeszerzési Hatóságtól (KH) kért tájékoztatásból kiderül, a Transparency International Magyarország Alapítvány úgy vizsgálta a közbeszerzési eljárás előkészítésének jogszerűségét, átláthatóságát, és úgy készített jelentéseket, hogy a KH augusztus 5-i nyilvántartása alapján nem rendelkezik bejegyzett felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadóval.
A Transparency jelentésében egyébként megállapította, a BKK a törvényi előírásoknak megfelelően választotta meg a közbeszerzési eljárás fajtáját, mind a felhívás, mind a dokumentumok megfeleltek a szervezet által támasztott követelményeknek, s hogy jogszerűen történt a végleges ajánlatok bírálata, a nyertes ajánlattevő kiválasztása.
Reagált a Transparency
Az ügyben kerestük a szervezetet. Arra voltunk kíváncsiak, miként tudták így elvégezni a monitoring tevékenységet, a KH nyilvántartásától eltérően rendelkeznek-e akkreditált közbeszerzési tanácsadóval – augusztus 5-ét megelőzően is –, válaszokat csupán hétfőn (október 4-én) kaptunk.
Ebben az áll, „az integritási megállapodásnak nevezett jogi eszköz alapvetően a megelőzésre koncentrál, illetve a résztvevők együttműködésén és a bizalmon alapszik.” A szervezet szerint ez a megállapodás hasznos eszköz a közbizalom építésére, a beruházás sikerességére, valamint a megtakarítások elérésére. Mint írták, „2019-ben az Európai Számvevőszék jelentésében innovatív csalás-megelőzési eszköznek minősítette az integritási megállapodást”, az elnyerte az Európai Ombudsman kiválóság díját a nyílt közigazgatás területén, az oszakai G20-csúcson pedig az infrastruktúrafejlesztés területén az integritás és átláthatóság támogatását célzó jó gyakorlatok gyűjteményébe került be. A TI lapunknak aláhúzta: az integritási megállapodás egyik célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítson az ajánlatkérők és -tevők számára, és kiszűrje a korrupció torzító hatásait. Hozzátették, a megállapodás nem helyettesíti a hatósági ellenőrzéseket, vagy a jogszabály által előírt közbeszerzési szaktanácsadó intézményét, de kiegészíti azokat.
„A független monitor a jogszabályokon túlmutató szakértelmével – például a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok ismeretével – segítheti a közbeszerzési eljárás folyamatát – hiszen a felügyeleti szervek, tanácsadók gyakran csak a szűk értelemben vett jogszabályi megfelelést ellenőrzik” – fogalmaztak, hozzátéve: „azon túl, hogy az integritási megállapodás egyfajta plusz legitimitást és hitelességet adhat az adott beszerzésnek, fontos hangsúlyozni, hogy a monitorozás egy, az eljárásba épített, előzetes és jelen idejű kontrollt jelent, hozzáférést biztosít az előkészítő dokumentumokhoz, illetve a belső dokumentumokhoz is, részvételt tesz lehetővé a bírálóbizottsági üléseken. Tehát látható, hogy az integritási megállapodás nem egyenlő a FAKSZ (független akkreditált közbeszerzési tanácsadó – a szerk.) intézményével.”
Alapvető kérdésünkre reagálva közölték: „TI Magyarország humánerőforrását illetően jelezzük, hogy egyrészt több olyan külső szakértővel is dolgozunk, akinek van FAKSZ-minősítése, ugyanakkor az integritási megállapodásokért felelős munkatársunk – valóban FAKSZ minősítés nélkül – több mint 10 éve foglalkozik a közbeszerzés területével, a jelenleg hatályos szabályozás kialakításában is részt vett, illetve 6 éve tanít az ELTE közbeszerzési szakjogász képzésén.”
A TI megjegyezte, hogy donorjaiktól (mint például az Európai Bizottságtól) nyílt pályázatokon nyerték el a támogatást, amelyért – idézzük: „szemben a közpénzek garmadáját besöprő kormánypárti sajtóval” – keményen megdolgozunk, minden projektünk teljesítése alaposan dokumentált.
Megszólalt a BKK is
Kerestük a BKK-t is, érdeklődve: tudtak-e arról, hogy a TI – a KH nyilvántartása szerint – nem rendelkezik akkreditált közbeszerzési tanácsadóval, illetve ennek fényében miként értékelik a TI monitoring-tevékenységét, választ szombaton (október 2.) kaptunk.
Mint írták, a közbeszerzési törvénynek megfelelően bevontak a Lánchíd-tender lebonyolításába akkreditált közbeszerzési tanácsadót. „A Transparency International Magyarország Alapítvány (TI) megbízása tehát nem FAKSZ-szolgáltatás nyújtására, hanem minőségbiztosítási tevékenység elvégzésére irányult” – fogalmazott a cég, hozzátéve: a TI formai és tartalmi szempontból ellenőrizte a felhívás és a dokumentáció tervezetét. A BKK válaszában azt is közölte: „Abból, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető FAKSZ-nyilvántartásban nem szerepel a TI-hez, mint munkáltatóhoz regisztrált, nem független FAKSZ, nem következik az, hogy nem vont be ilyet a megbízatása teljesítése során.”
Úgyszintén közismert, hogy a Lánchíd felújítási tenderét az A-Híd Zrt. nyerte el, amely Karácsony Gergely főpolgármester regnálása alatt 5 milliárd forinttal drágábban végzi el a munkálatokat, mint amennyiért elődje, Tarlós István idején tette volna. A cég nettó 18,8 milliárd, bruttó 26,75 milliárd forintos ajánlatával futott be a közbeszerzési eljáráson, holott korábban a még csak 21,8 milliárdos ajánlatával is befutó lehetett volna.
Ugyanakkor nem csupán a Karácsony Gergely-vezette Fővárosi Önkormányzat cégének tendere kapcsán merülnek fel kérdések. Amint arra a Transparency International Magyarország Alapítvány tavalyi Közhasznúsági jelentése is rámutat, a nemzetközi támogatásokban bőven részesülő szervezet a 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve egyre aktívabb szerepet vállal. Ezt jelzi, hogy a TI immár egy új, üzletággá fejlődött tevékenységet is végez önkormányzati tanácsadás és képzés címen.
A szervezet új üzletága meglehetősen sikeresnek mondható, mivel a BKK-nak nyújtott szolgáltatások mellett a momentumos VI. kerületi önkormányzat, a DK-s irányítású VII. kerületi önkormányzat, az MSZP-s vezetésű XIII. kerületi önkormányzat, illetve a szentendrei polgármesteri hivatal is szerepel az ügyfelek listáján.
Terézváros számára közétkeztetés ellátására kiírt közbeszerzés monitorozási tevékenységért 3 millió 810 ezer; Erzsébetváros korrupció elleni alkalmasságának, illetve a közérdekű adatkezelési szabályzat felülvizsgálatáért 5 millió 715 ezer; Angyalföld önkormányzati dolgozóknak tartott képzésekért 635 ezer; a szentendrei polgármesteri hivatal új beszerzési és új közbeszerzési szabályzat tervezetének elkészítéséért, valamint egyes közszolgálati szerződések közbeszerzési és jogi megfelelőségének vizsgálatáért pedig 4 millió forint vissza nem térítendő támogatási összeget tüntetett fel a TI.
Az új üzletág több szempontból érdekes jelenség, tudniillik önkormányzati támogatás fejében szolgáltatásokat ad a TI, ugyanakkor csak a szerződések konkrét tartalma alapján lehetne eldönteni, hogy ez törvénybe ütköző-e vagy nem. A jogszabályi keretek mindenesetre egyértelműen rendezik, hogy a civil szervezetek milyen keretek között folytathatnak gazdasági tevékenységet, amelyből árbevételt szerezhetnek, az általuk teljesített tevékenységgel kapcsolatban számlát állítanak ki a megrendelő felé. Arra vonatkozóan is részletes a szabályozás, hogy milyen jogcímen kapott juttatásokat könyvelhet el egy civil szervezet támogatásként, és hogyan kell a támogatásként kapott összegeket elkülönítetten nyilvántartani annak érdekében, hogy a felhasználás szabályszerűsége ellenőrizhető legyen.
Címlapkép forrása: Facebook