Magyarországot és Bajorországot történelmi kapcsolat fűzi össze, amely túlmutat a napi véleménykülönbségeken - hangsúlyozta Gulyás Gergely csütörtökön Münchenben az utolsó bajor uralkodó, a sárvári birtokán elhunyt III. Lajos halálának századik évfordulóján tartott megemlékezésen.
A magyar és a bajor ipar összefonódott a miniszter szerint
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy az első magyar király, Szent István és Gizella bajor hercegnő házassága óta egy évezredet átfogó magyar-bajor kapcsolat a jelenkorban is erős. A magyar és a bajor ipar például annyira összefonódott, hogy
„túlzás nélkül lehet állítani, hogy minél sikeresebb a bajor ipar és gazdaság, annál sikeresebb a magyar ipar és a magyar gazdaság”.
.A Wittelsbach-ház utolsó uralkodójának tiszteletére a bajor politika és közélet számos jeles képviselőjének részvételével tartott megemlékezésen mondott beszédében Gulyás Gergely rámutatott, hogy éppen III. Lajos halála századik évfordulójának esztendejében sikerült rendezni a sárvári várban a második világháború végén befalazott, majd 1952-ben megtalált és államosított Wittelsbach-kincsek sorsát.
Kiemelte, hogy a családdal kötött megállapodás alapján a kincsek egy részét a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban állítják ki. A kiállítás a Wittelsbach-örökséget a közös történelem, a közös hagyományok és értékek részeként mutatja be. „Mi, magyarok nagyon büszkék vagyunk erre a kapcsolatra, nagy gonddal ápoljuk és továbbra is együtt akarunk dolgozni Bajorországgal és a Wittelsbach-családdal a jövőbe mutató új terveken” – mondta a miniszter.
Magyarország Bajorország tíz legfontosabb kereskedelmi partnere közt szerepel
Mint kifejtette, Európában a koronavírus-világjárvány, a tömeges migráció, a súlyos érték-, és irányvesztés közepette új kihívásokkal kell szembenézni, így folyton előkerül a kérdés, hogy milyen Európára van szükség. A második világháború utáni első német szövetségi elnök, Theodor Heuss szavait idézve hangsúlyozta, hogy a görög filozófiára, a római jogra és a kereszténységre kell építkezni.