A lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről aznap tartott EP-vitával kapcsolatban a magyar képviselő hangsúlyozta: „a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött. Az EU azzal fenyegeti e két országot, hogy e folyamat végkimeneteleként felfüggesztheti a két ország szavazati jogát a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban.” Hozzátette: a második lépés „a jogállamisági rendelet áterőltetése volt, amelyet az uniós fejlesztési források felfüggesztésére irányulóan politikai zsarolóeszközként használ az EU, amennyiben valamelyik tagállam nem felel meg Brüsszel elvárásainak”.
A Bizottságnak nincsenek megalapzott jogi érveik Lengyelországgal szemben
Harmadik lépésként az uniós bizottság szabálytalan módon késlelteti a magyaroknak és a lengyeleknek is ugyanúgy járó helyreállítási források folyósítását, negyedik lépésként pedig nyílt hidegháborút indít Lengyelország ellen, az alkotmánybíróság által meghozott döntés kapcsán – folytatta. „Ezzel összefüggésben nincs megalapozott jogi érve sem a bizottságnak, sem az EP-nek, de nem is keresnek, hiszen erőalapon akarják rendezni a kérdést” – jelentette ki a képviselő.