Magyarországról először 1953-ban szerzett tudomást a legendás angol-magyar válogatott labdarúgó-mérkőzés révén,
majd 1956-ban, amikor a mozihíradókban megjelentek az akkori fiatalok, akik orosz harckocsikkal vették fel a harcot Budapesten. Ez a két élmény alapozta meg a magyarok iránti tiszteletét és szeretetét. Miután hallotta egy ismerősét magyarul beszélni, elhatározta azt is, hogy megtanulja a nyelvet autodidakta módon nyelvkönyvekből, felvételekről és az irodalmi művekből.
Az egyik manchesteri középiskola (Manchester Grammar School) tanáraként már magyart is tanított. Ekkoriban kapcsolatot alakított ki a szegedi Fodor József Gimnáziummal, és kezdeményezésére több volt diákja is önkéntes angoltanári munkát vállalt az iskolában, amelyet ő is kétszer felkeresett.