Zöldrendszám – tényleges segítség, vagy csak úri huncutság?
2021. szeptember 07. 17:13
A teljes gépjárműállomány egy százalékához jár a környezetkímélő működést jelző zöldrendszám, ám a darabszám folyamatosan növekszik.
2021. szeptember 07. 17:13
p
8
16
96
Mentés
2015 augusztusa óta lehet hazánkban zöld rendszámú gépjárművet forgalomba állítani. Hat évvel később kicsit több mint 34 ezer ilyen autó jár már az útjainkon. Viszonylag kicsi ez a szám, a teljes gépjárműállomány nagyjából egy százaléka, ám úgy tűnik, a darabszám évente duplázódik-másfélszeresére nő, s a tendenciát még a járvány se törte meg.
Mi számít zöldrendszámosnak?
Jogilag négy kategória van a zöldrendszámosokon belül, ám a gyakorlatban inkább csak három.
1. A tisztán elektromos gépkocsik. Ezek azok, amelyek csak elektromotorral rendelkeznek, akkumulátorban tárolják az energiát és külsőleg lehet tölteni őket, mint például a Teslák, a Nissan Leaf és a Citroën c-Zero.
2. A növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsik. Ezek az autók gyakorlatilag megegyeznek a tisztán elektromos gépkocsikkal, csak van bennük egy aprócska benzinmotor, amely feladata az, hogy szükség esetén töltse az akkumulátort, növelje a kocsi hatótávját s mivel a benzinmotort lehet üzemanyaggal tölteni, így hivatalosan kijár neki a külső töltésű megnevezés.
3. A külső töltésű hibrid elektromos gépkocsik. Ezek a köznyelvben a plug-in hibridként elhíresült autók, kvázi a konnektoros hibridek. Amikor van egy nagyobb akkumulátor, viszont van egy belső égésű motor is (általában benzinmotor), amely az elsődleges meghajtási forma benne, az elektromotor csak rásegítés, hogy kevesebb legyen az autó fogyasztása.
4. Egyéb nulla emissziós gépkocsik.
Ez az kincs, ami gyakorlatilag nincs.
Elviekben az tartozik ide, ami egyik kategóriának sem felel meg, illetve belsőégésű motor sincsen benne, viszont mégis közúton használható gépjármű. 2021. március 31-ig egyetlen egy darab ilyen autó sem volt a közutakon, 2021. július 31-ig is csak 2 darab lett ilyenből. Feltehetőleg hidrogéncellás autókról van szó, ám a cikk írásának pillanatában még nem vásárolható meg ilyen Magyarországon.
Valóban környezetkímélőek a zöldrendszámosok?
Egy időben elterjedt az a vélekedés, hogy a zöldrendszám csak egy olyan életkönnyítő úri huncutság, amivel hatalmas benzinfaló cirkálók tulajdonosai ingyen parkolnak a városban. Tény, hogy létezik ilyen modell is sajnos (vagyis van, akinek nem sajnos, de a zöldrendszámosok renoméját ők rombolják), viszont a kedvezményezett autók túlnyomó többsége valóban alacsony fogyasztású és környezetkímélő. Például, a Toyota közölte nemrégiben, hogy az
ő általuk értékesített 15 millió hibridautóval összesen 120 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátástól mentették meg a Földet.
Érdekes lenne egy hasonló becslés az összes hibrid/elektromos autóra, viszont ilyenre a cikk megírásáig nem volt még példa.
A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council for Clean Transportation [ICCT]) kutatása szerint a tisztán elektromos és hibrid autók is feleannyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a rendes, belsőégésű motort használó autók. Az ICCT a kibocsátott üvegházhatású gázokba belevett minden, az autóhoz köthető kibocsátást, legyen az ami az autó előállítása során jön létre, vagy az, ami a hajtóanyag előállításához kell.
Miért éri meg mindez egy átlagembernek?
A zöldrendszám mellé több kedvezmény jár, azon kívül, hogy a lelkiismeretünknek jól esik, hogy teszünk valamit a bolygónkért. A zöldrendszámos autókkal ingyenes a parkolás itthon, nincsen regisztrációs adó, se átírási illeték, vagy gépjárműadó és a védett övezetekbe való behajtásért sem kell fizetni.
Azaz, míg mondjuk egy „sima” kocsinál a vételár 6 millió forint, de még rákölt az ember majd’ félmillió forintot mint regisztrációs adó* és évente fizet 25 ezer forintot mint gépjárműadó*, plusz alsóhangon fél millió forintot, ha Budapesten nyolc órát parkol miközben dolgozik, egy zöldrendszámos hibrid esetében, bár két millió forinttal átlagosan több az alapár,
legrosszabb esetben is két-három év alatt megtérül a többletbefektetés,
az adómentesség és parkolásidíjmentesség miatt. És akkor még azt nem is néztük, hogy sokkal olcsóbb a zöldrendszámos autóval megtenni ugyanazt a kilométer mennyiséget.
*Ugyanazokat a paraméterekkel számoltam a két adót a zöldrendszámos és „sima” gépjármű esetében, ami nem túl reális, ellenben az összehasonlíthatóságot segíti.
Edukációs hatás
„Ne feledjük, ha nem kapunk mikuláscsomagot hetente, az már megsimogatja az ember lelkét”
– mondta egy közeli ismerősöm, amikor a zöldrendszámos autók kérdéskörét vitattuk meg. Emellett a soft benefit mellett még van egy nem könyvelhető, de fontos előnye a zöldrendszámosoknak. Ez az edukációs hatás. Megerősíti azt az érzést, hogy egy kis jót tett az ember, kicsit vigyázott a világra. Elsőként zöld autóval jár, majd elkezd szelektíven gyűjteni, hazaviszi az erőből/kirándulásból a szemetet, satöbbi. Apróságok, amiket talán a Föld meg se érez, de itt is igaz lehet a magyar mondás: sok lúd disznót győz.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Azzal sem kellene hülyíteni a népet, hogy nem romlanak el, meg olcsó a fenntartásuk. Ha használod is, hogy érdemben spórolni tudj az üzemanyagon, el tud romlani. Már 1-2 év, 25-30 E km után. Rohadt drága minden hozzá (hajtómű, villanymotor is milliós tétel, és igen, el tudnak romlani) márkaszervizben is csak 1-2 ember ért hozzá, hónapokat kell várni egy-egy javításra.
Anyagi szempontból életem egyik legrosszabb döntése volt.
Csak egy adalék: a lítium akkumulátorokat ma még egyáltalán nem reciklálják. Nem éri meg, nem is látszik még olyan, ipari szinten működő eljárás, ami ne lenne sokkal drágább a bányászott alapanyagoknál.