A mostani kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de cserébe komoly teljesítményt vár el az intézményektől – mondta Lánczi András, a Corvinus volt rektora.
Lánczi András a Magyar Nemzetnek adott interjúban emlékeztetett: a Corvinus volt az első hazai egyetem, amely átállt az alapítványi fenntartásra. Megjegyezte, hogy ezt maguk kezdeményezték, mert az egyetem már régóta szerette volna, hogy észrevehető átalakulás történjen.
Szerinte az egyetemi átalakítást nem csupán gazdasági és politikai szempontból érdemes értelmezni, az alapkérdés, hogy mi az egyetem eszméje, „azaz egy adott korban mit gondolunk a világ egészéről, tudásról és az emberről”. Mint fogalmazott, a kancellári rendszer célja
A konzervatív felfogású oktatóknak is lehetőségeket kell biztosítani egy egyetemen
Mint fogalmazott, téves megközelítés azt mondani, hogy a kormány el akarná foglalni az egyetemeket, „hiszen elfoglalni egy földet, egy fizikai valóságot lehet. Agyakat, gondolkodást nem lehet elfoglalni”. Hozzátette, hogy minden kormánynak van politikai elképzelése és véleménye az intellektuális folyamatokról, „és így természetesen van egy harc, de ez nem korlátlan. Az ilyen csatákat csak intellektuális értelemben lehet megnyerni” – mutatott rá.
Szerinte a konzervatív felfogású oktatóknak ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítani egy egyetemen, mint másoknak. Mint fogalmazott, most van először igazából módja a rendszerváltás óta egy jobboldali kormánynak, hogy megmutassa, mit gondol az egyetemekről és a kultúra egészéről.
Az egyetem mindig tekintélyelvű intézmény volt
Lánczi András úgy vélte, hogy a hatvanas évek újbaloldali mozgalmai az egyetemeket vették célba, mondván, meg kell tisztítani azokat a tekintélytől. „Ma ez tér vissza a radikális baloldali liberális woke-mozgalomban, amely az egalitarianizmus kommunista ideológiai tulajdonságaival bír. Az egyetem közvetlen, nyílt politikai leigázására tesznek kísérletet” – hangsúlyozta, majd leszögezte, hogy az egyetem mindig tekintélyelvű intézmény volt, ahogy az egyház vagy a hadsereg is.
„Egy kormány definíciószerűen nem lehet tudományellenes, mert akkor maga alatt vágja a fát” – vélekedett. Szerinte a kormány nem véletlenül hozott létre egy innovációval foglalkozó minisztériumot, ahonnan folyamatosan jönnek a koncepciók arról, miként kellene a tudományt galvanizálni, és – az akadémiai bezártságot felszámolva – valódi teljesítésre késztetni a rendszert. „A kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de teljesítményt vár el” – mondta Lánczi András.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Palotai Dániel az Indexnek elárulta, azonosulni tud a megújítás igényével és azzal, hogy a mostani kuratóriumi tagok helyét fokozatosan újak vegyék át, de mindannyian hisznek a felépített modellben.
Hét év után mondott le. A Corvinus költségvetése ez idő alatt a háromszorosára nőtt, megépült a Gellért Campus, és a munkavállalói bérek is több mint a duplájára emelkedtek a teljesítményalapú életpályamodell bevezetésével.
Hová vezetne ez?
Lannert Judit autonóm és nyitott felsőoktatás megteremtését várja el Katz Sándortól.
Egy vitaanyag átalakítaná az egyetem alapítványi fenntartású modelljét, teljes mértékben az európai normákhoz igazítva azt.
De van, ami örök, az ELTE-t nem lehet letaszítani a dobozgó felsőfokáról, ami a népszerűséget illeti.
Az első nap „20 és 21 óra között már kifejezetten kellemetlenné vált bent a meleg”, a második nap „viszont már teljesen élhető, lényegében semmiféle kellemetlenséget nem okoz”. Közben kiderült, a klíma-kondenzvizet a páfrány kifejezetten imádja.
Bár a rekkenő hőség már alábbhagyott Franciaországban, a szakemberek szerint a legrosszabb még csak most következhet.
