Egyre kínosabb a helyzet: előkerült egy dokumentum, ami igazolja, hogy hazudott Magyar Péter (VIDEÓ)
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Az egész előválasztás továbbra is egy színjáték – véli Deák Dániel elemző. Bár akad némi, az unatkozó ellenzéki nyilvánosságnak szánt kardcsörtetés, a koncepció aligha változott. Sőt, a konfliktusok éppen a jórészt előre lezongorázott pozíciók miatti érdektelenséget lehetnek hivatottak ellensúlyozni. Elemzésünk.
„Gergő mögül elment a támogatás” – mondta 2019 nyarán Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergelyről, megmagyarázva, miért indította rá a DK az akkori zuglói polgármesterre váratlanul Kálmán Olga egykori tévés műsorvezetőt, az önkormányzati választást megelőző ellenzéki előválasztás második fordulójában. Ha már így alakult, a Momentum is beszállt, mégpedig Kerpel-Fronius Gáborral – és az esélytelenek nyugalmával.
De alighanem Gyurcsányék tisztában voltak vele, hogy Kálmán Olga is aligha nyeri meg az előválasztást, sőt, így a kívülről konfliktusosnak tűnő vetélkedés kimenetele borítékolható volt. Az érdeklődés ugyanakkor megnőtt, azt pedig a folyamatokra rálátó baloldali forrásaink is elismerték, Gyurcsány ezzel két dolgot jelzett a szövetségeseinek: bármikor hátba tudja támadni őket, másrészt ő kívánja irányítani a belső folyamatokat. A Párbeszéd-MSZP által indított jelenlegi főpolgármester legkésőbb a választási győzelmet követően megbizonyosodhatott róla, ki az úr a háznál – erről nem csak a Mandiner, mások mellett a 444 is beszámolt.
A DK elnöke azóta is rajta tartja a kezét a történések alakításán. Folytatja a szocialista politikusok átigazolását is, a Fővárosi Közgyűlésben és a Városházán is meghatározó pozíciókat szerzett. Szocialista forrásunk kiemeli Gál J. Zoltán egykori kormányszóvivő szerepét, aki komoly hatással van Karácsony kommunikációjára, miközben egyesek szerint megmaradt a bizalmi viszonya Gyurcsánnyal.
A jövő évi parlamenti választást megelőzően az idén ismét előválasztást szervez a baloldal. Arról, hogy mire a szimpatizánsok leadhatják voksaikat, szinte minden lényeges pozíciót leosztottak a háttérben, már többször beszámoltunk. A Fidesz szerint az egész egy Gyurcsány-show, s még a kormánnyal kevéssé szimpatizáló orgánumok és elemzők is arra jutottak az elmúlt időszakban, hogy
– alig maradt néhány konfliktusos körzet mutatóba.
Miután számos helyen már a startpisztoly eldurranása előtt megvannak a jelöltek, az ennek nyomán bekövetkező érdektelenséget alighanem az ellenzéki pártoknál is érezték, de megint Gyurcsányék vállalták, hogy egy kis konfliktussal, rivalizálással életet leheljenek a projektbe. A legnagyobb problémát azonban Karácsony Gergely támogatottságának visszaesése jelentette, márpedig a baloldali holdudvar és a pártok részéről is egyöntetű vélemény (még ha ezt nyíltan nem is mind vallják be), hogy az összefogás vele tudna a legnagyobb eséllyel ringbe szállni a Fidesz-KDNP-vel szemben 2022-ben. Így a 2019-es módszerhez hasonló eszközökhöz kellett folyamodni – rajzolódik ki az elmúlt napok „fordulataiból”.
A DK először beadott egy javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek az atlétikai vb vétójáról, a Fudanra hivatkozva, majd azt Karácsony kvázi átvette. Erről egy Facebook-videóban számolt be,
Némi odamondogatás és üzengetés után aztán szeptember elsején az általa jegyzett, puhább indítvány ment át a testületet, és úgy tűnhetett fel, mint aki átviszi az akaratát a többieken, elsősorban a DK-n. Csakhogy valójában nem ez történt, érdemi nekifeszülés nem volt, legfeljebb némi szórakoztató vita. Ráadásul az egész akció feleslegesnek bizonyult, ha úgy tetszik, legfeljebb szimbolikus volt, miután egyértelművé vált: Budapestnek nincsenek jogi eszközei a nemzetközi sportrendezvény megfúrására. Meg összességében nem is járna jól, ha elmaradna.
Ezt az olvasatot erősíti, hogy a történetnek nem is nagyon lett folytatása. Ha csak annyi nem, hogy egy, vélhetően a DK-hoz köthető Facebook-oldal egy Századvég-kutatásra hivatkozva beleszállt Karácsonyba, aki ismét határozott politikusként tűnhetett fel: ugyancsak a közösségi médiában szólt vissza.
Ez nem jelenti azt, hogy a hatpárti összefogás résztvevői között ne lennének súrlódások, konfliktusok, akár ideológiai, akár személyi kérdésekben, ám ezeket zömmel a „füstös szobákban” beszélik át. A végső szó pedig a legtöbb esetben Gyurcsány Ferencé, elég csak a Jobbik-DK paktum megsemmisítő hatására gondolni.
Eközben a cselekvőképes Karácsony Gergely kezd feltűnni a baloldali médiában is: a Telex már korábban hosszabb videóban portrézta meg a politikust, akit egyenesen „politikai állatként” aposztrofáltak, olyannak, aki előbb-utóbb végigviszi az akaratát. A minap pedig arról cikkeztek, hogy Karácsony tett rendet Pécsett, ahol összevesztek a helyi ellenzékiek. Érdemes megemlíteni, hogy az Economist is lényegében mellette tette le a „voksát”, amikor nagy interjút közöltek vele. (Igaz, ezzel akadtak problémák.)
Az egész továbbra is egy színjáték, rég eldöntötték, hogy Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelölt,
ugyanakkor azt is látják, hogy épp rosszul áll, már Budapesten sem feltétlenül ő a legnépszerűbb. Kézenfekvő: azzal, hogy a DK erősebben támadja nyilvánosan, nőhet a népszerűsége” – véli Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Mint a Mandinernek kifejti, mozgósítási verseny zajlik, épp látszatvitákkal.
„Nagyon kilógott már a lóláb, még a baloldali véleményformálók is csalódtak, ezért a pártok most igyekeznek úgy tenni, van döntési lehetőség a választóknak. Csakhogy valójában nincs” – magyarázza Deák Dániel, hozzátéve, az A terv továbbra is Karácsony, aki egyébként Gyurcsány politikai foglya Budapesten. Alighanem van egy B terv is, arra az esetre, ha Karácsony mégis összeomlik. Ám ez az elemző szerint nem a győzelemé, hanem a vereségé. Dobrev Klárával ugyanis nem lehet választást nyerni, igaz, jelen állás szerint Karácsonnyal sem – húzza alá Deák Dániel.
Nyitókép: Molnár Gyula akkori MSZP-elnök, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc 2017. október 23-án (MTI/Szigetváry Zsolt)