A kormány meg fogja vizsgálni a munkáltatói terhek esetleges csökkentésének a lehetőségét a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének legalább részleges ellentételezése érdekében – jelentette ki a Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. A minimálbérrel kapcsolatos döntések nagyban függnek majd a nemzeti konzultáció eredményétől. Az államtitkár az ellenzéki követelésekre reagálva arra figyelmeztetett, hogy az egyesült baloldal ma is Gyurcsány kottájából játszik. Interjúnk.
Mikor valósulhat meg a 200 ezer forintos minimálbér? Köti-e ezt a kormány a nemzeti konzultáció eredményéhez, azaz ha a válaszadók erre igent mondanak, azonnal megtörténhet az emelés?
Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely fontosnak tartja megkérdezni és meghallgatni az emberek véleményét, hogy stabil egyetértési pontokat hozhassunk létre. Az augusztus 25-ig akár online felületen is kitölthető nemzeti konzultációban a magyar családok életminőségét alapvetően befolyásoló intézkedések támogatottságát mérjük fel. Magyarország megerősítése érdekében rákérdezünk a többi között a családtámogatások alkotmányos védelmének vagy a munkát terhelő adók további mérséklésének lehetőségére. Az eredmények ismeretében születhetnek majd döntések a szükséges lépésekről és azok ütemezéséről. Arra törekszünk, hogy megteremtsük a fenntartható gazdasági növekedés feltételeit. Tovább haladunk a családcentrikus, munkaalapú és patrióta gazdaságpolitika útján, amelyen a Gyurcsány-kormány gyakorlatával szakítva 2010-ben elindultunk.
Egyesek szerint a 200 ezer forint is kevés lenne, mert ezzel is elmaradunk a környező országoktól. Mi erről a véleménye?
A havi bruttó 200 ezer forintos minimálbér a jelenleginél mintegy ötödével lenne magasabb. A térség uniós tagállamai közül ezzel vásárlóerő-paritáson mérve a szlovénok után a második helyre ugranánk előre. Ausztriában nincs országos minimálbér. Magyarországon ráadásul kétszintű minimálbér-rendszer működik. Az országos minimálbért ugyanis kiegészíti a „szakmunkás bérminimum”, ami a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozók bérére vonatkozik. Teljes képet akkor kapunk, ha ezen felül figyelembe vesszük a munkahelyteremtésben, a családok támogatásában, adócsökkentésekben elért eredményeket. Vannak, akiknek még a méz is keserű, de ezek az intézkedések mind hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország munkaerő-piaci szempontból már túllépett a vírusválságon.
A 15-64 évesek közel 78 százalékos hazai foglalkoztatási szintje mintegy hat százalékponttal múlja felül az uniós átlagot. Minden eddiginél többen, közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta újra 4 százalék körül alakul, a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.
Milyen hatással járna a gazdaságra és annak szereplőire a minimálbér növelése?
A minimálbér növelése a munkavállalók és családok jövedelmi helyzetének javításával bővíti a vásárlóerőt, így járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése ösztönzi a magasabb keresetűek béremeléseit is, hiszen a vállalkozásoknak az esetleges bérfeszültségek elkerülése érdekében célszerű fenntartaniuk a keresetekben megmutatkozó differenciákat, honorálva a magasabb képzettséget vagy a nagyobb munkatapasztalatot. A minimálbér számos juttatás és egyes gyermekvállaláshoz kötődő ellátások számítási alapja is, például a táppénzé. A legális keresetek növelése elősegíti a gazdaság kifehéredését is. Tehát több szempontot kell figyelembe venni, ezért is fontos a most zajló nemzeti konzultáció.
Ahogy a konzultáció kapcsán készült videóban is megemlítette, egyesek a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat féltik terheik növekedésétől egy emelés esetén. Mit üzenne nekik, illetve maguknak a kkv-nak?
Tisztában vagyunk azzal, hogy a bérminimumok emelésének gátat szabhat a vállalkozások egy részének a jövedelmezősége. Egyes mikro-, kis- és középvállalkozásoknak problémát okozhat még a bérminimumok kigazdálkodása is, ezért rendkívül körültekintően kell meghozni ezeket a döntéseket. A kormánynak ezúttal is szándékában áll figyelembe venni a szociális partnerek álláspontját. Meg fogjuk vizsgálni a munkáltatói terhek esetleges csökkentésének a lehetőségét a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének legalább részleges ellentételezése érdekében. Minden intézkedésünk meghozatalánál kiemelt szempont, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogassuk a világban végbemenő gazdasági átalakuláshoz való alkalmazkodásban, az akadályok sikeres leküzdésében. Ez különösen azért indokolt, mert Magyarország versenyképessége a nemzeti tulajdonú vállalkozásokra építve erősíthető meg a leghatékonyabban.
Mi a véleménye az ellenzék azon követeléséről, hogy legyen adómentes a minimálbér?
A baloldal érdekes módon a kormányzása alatt nemhogy az adómentességet nem ismerte, hanem sorozatos volt az adóemelés, agyonadóztatta a munkát is, dupla ennyi volt a jövedelemadó és kevesebb mint fele a minimálbér. Mi a baloldallal szemben valódi megoldást keresünk a problémákra, és nem „lájkokban” mérjük a programjaink sikerét: számunkra az emberek az elsők, és megélhetésük biztosítása a legfontosabb feladat. Ígérni persze akármit lehet, de a számokkal nehéz vitatkozni: a kötelező legkisebb munkabér a Gyurcsány-kormány után, 2010-ben mintegy 73 ezer forint volt, ma már meghaladja a 167 ezer forintot. Az elmúlt évtizedben tehát jóval több mint kétszeresére emeltük a hazai minimálbért. A családi adókedvezmény számos minimálbéren dolgozó esetében ma is lényegében jövedelemadó-mentességet biztosít, érdemi segítséget jelent a családoknak. A baloldal könnyen beszél, mi viszont cselekszünk, a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét is a nemzeti oldal tudja megvalósítani. Természetesen nincsenek illúzióink Gyurcsány Ferenccel és elvbarátaival kapcsolatban. Nem a mostani gáncsoskodás lenne az első alkalom, hogy saját politikai érdekeiket előrébb helyezve fittyet hánynak a valódi értékekre, nemet mondanak a munka alapú társadalom támogatására.
2010 előtt sem volt jobb ötletük, és mivel most is ugyanannak a Gyurcsánynak a kottájából játszanak, változatlanul képtelenek másmilyen forgatókönyvben gondolkodni, ugyanazt a rossz gazdaságpolitikát képviselik, amivel egyszer már tönkretették a magyar gazdaságot.
Fotók: Földházi Árpád
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
Több százezer munkavállalót érintenek a változások,
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
Tóth Máté szerint „ez nem gazdaságpolitika, hanem politizálás a gazdaságban”.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és esélye sincs Orbán Viktor legyőzésére.
