Jeszenszky: A Norvég Alap ügye bizonyítja, hogy a magyar kormányt nem a nemzeti érdek vezérli

A magyar kormány szerint Norvégia a piacunk hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, az északi külügy viszont azt állítja: ez a pénz egy országnak sem jár automatikusan, számol be az Atv Heti Napló riportja. A szakértők szerint az, hogy Magyarországnak sikerült összevesznie Norvégiával, óriási „bravúr”, a norvég ugyanis „az egyik legkevésbé konfliktusos nemzet, nemcsak Európában, hanem az egész világon”. Jeszenszky Géza volt oslói magyar nagykövet arra figyelmeztet: ha megszűnik a magyar-norvég kereskedelem, abból Magyarország csak vesztesként kerülhet ki.

Az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap elnevezésű pályázati rendszert három unión kívüli ország: Norvégia, Izland és Lichtenstein hozta létre. Ez a három ország pénzügyileg az unió költségvetéséhez nem járul hozzá, viszont élvezi az uniós szabadpiac előnyeit, ezért cserébe 15 fejletlenebb uniós országot pályázati pénzekkel támogatnak.

Magyarország a Norvég Alapból támogatta például a Fészekhagyó Programot, és az egerszalóki barlanglakások megmentését. De ebből a pénzéből újították fel a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium épületét, és a Máltai Szeretetszolgálat mobil szűrőbuszára is innen volt pénz. Magyarország és Norvégia nem is ezekben a célokban nem tudott megállapodni. A Magyarországnak szánt 77 milliárdnak van egy 4 milliárd forintos része, amelynek az elosztásába nem szólhat bele a magyar kormány. Ez az, amibe 2014 óta nem tud belenyugodni a kormány.

Az Ökotárs Alapítvány 2009-től pályázaton elnyerte annak a lehetőségét, hogy kiírja a pályázatokat és szétossza a pénzt. Ez a szervezet került a kormányzati támadások célkeresztjébe. Csepreghy Nándor már 2014-ben „politikai fedőszervezetnek” nevezte az alapítványt. A nyomásgyakorlás nem állt le, az ügy miatt pedig jelentősen megromlott a viszony Magyarország és Norvégia között. Jeszenszky egy ideig próbálta diplomáciai úton rendezni a vitát, azonban nem sokat ért el, így be is adta a lemondását, mert nem akarta a nevét adni, ehhez az egyre fokozódó konfliktushoz.

Rendőrök razziáztak az alapítványnál, a vezetőjüket rendőrök vitték el, laptopokat foglaltak le. Évekig tartó jogi hercehurca indult. Voltak szimpátiatünetések, tárgyalások, és értelmiségi kiállás. A helyzet nem enyhült, hiába nem találtak se a nyomozók, se a NAV semmi törvénysértőt az Ökotársnál, de még a Norvég Civil Támogatási Alappal támogatott 17 egyesületnél sem, és bizonyosodott be, hogy mind az Ökotárs, mind a támogatott alapítványok minden törvényi előírásnak, beszámolási kötelezettségnek eleget tettek. Két év pereskedés kellett ahhoz, hogy kiderüljön, Orbán Viktor miniszterelnök rendelte el az Ökotárs lerohanását, és a vizsgálatot.

Jeszenszky szerint csak agymosással lehet a magyar társadalom egy részével elhitetni azt, hogy itt tényleg valamiféle szabadságharc folyik, és hogy a külvilág rosszat akar Magyarországnak. Szerinte az ügy azt leplezi le, hogy a magyar kormány nem a nemzeti érdek alapján politizál – hangzott el az Atv-ben.

Fotó: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter az LMP ünnepi megemlékezésén egy fővárosi szállodában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapján, 2018. március 15-én.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd