Magyarország a Norvég Alapból támogatta például a Fészekhagyó Programot, és az egerszalóki barlanglakások megmentését. De ebből a pénzéből újították fel a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium épületét, és a Máltai Szeretetszolgálat mobil szűrőbuszára is innen volt pénz. Magyarország és Norvégia nem is ezekben a célokban nem tudott megállapodni. A Magyarországnak szánt 77 milliárdnak van egy 4 milliárd forintos része, amelynek az elosztásába nem szólhat bele a magyar kormány. Ez az, amibe 2014 óta nem tud belenyugodni a kormány.
Az Ökotárs Alapítvány 2009-től pályázaton elnyerte annak a lehetőségét, hogy kiírja a pályázatokat és szétossza a pénzt. Ez a szervezet került a kormányzati támadások célkeresztjébe. Csepreghy Nándor már 2014-ben „politikai fedőszervezetnek” nevezte az alapítványt. A nyomásgyakorlás nem állt le, az ügy miatt pedig jelentősen megromlott a viszony Magyarország és Norvégia között. Jeszenszky egy ideig próbálta diplomáciai úton rendezni a vitát, azonban nem sokat ért el, így be is adta a lemondását, mert nem akarta a nevét adni, ehhez az egyre fokozódó konfliktushoz.
Rendőrök razziáztak az alapítványnál, a vezetőjüket rendőrök vitték el, laptopokat foglaltak le. Évekig tartó jogi hercehurca indult. Voltak szimpátiatünetések, tárgyalások, és értelmiségi kiállás. A helyzet nem enyhült, hiába nem találtak se a nyomozók, se a NAV semmi törvénysértőt az Ökotársnál, de még a Norvég Civil Támogatási Alappal támogatott 17 egyesületnél sem, és bizonyosodott be, hogy mind az Ökotárs, mind a támogatott alapítványok minden törvényi előírásnak, beszámolási kötelezettségnek eleget tettek. Két év pereskedés kellett ahhoz, hogy kiderüljön, Orbán Viktor miniszterelnök rendelte el az Ökotárs lerohanását, és a vizsgálatot.