Az állítások helyett megjelent a feltételes mód.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, izraeli kémszoftverrel (Pegasus) figyelhettek meg magyar közszereplőket. A baloldali sajtó az állítólagos megfigyelést tényként kezeli, pedig konkrét bizonyítékkal nem rendelkeznek arról, hogy a kormány hallgatta volna le az érintett személyeket.
Ezt erősítette meg az egyébként érintett Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is az ATV-ben. Szerinte nincs abban semmi különös, hogy nemzetbiztonsági szervek céljához kötődően lehet alkalmazni titkos lehallgatásokat. „A telefonszámom szerepel egy jegyzékben, ennyit tudok, semmi többet nem tudok, erre azt kell mondanom, hogy és akkor?” – utalt ezzel a bizonyítékok hiányára.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy Bárándy Pétert a kormány kommunikációja aggasztja, szerinte ugyanis nem tesznek semmit annak érdekében, hogy tisztázzák magukat, Bánáti kifejtette: „A nemleges bizonyítás nem annyira egyszerű, előtte valakinek valamit le kellene tennie az asztalra, és akkor lehetne már erről beszélgetni”.
Az ügyben a Soros Györgyhöz köthető 444 is megfutamodott, korábban tényként állították, hogy „Újságírókat, ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket hallgat le a kormány”, ez azonban már csak a hír URL azonosítóján látszik, ugyanis a címet áttették feltételes módba: „Újságírókat, ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket hallgathattak le”.
Még az eredeti, tényállításokat megfogalmazó cím mellett is leírták a cikk szövegében a következőt: „Azt nem tudjuk még, hogy magyar állami szerv szervezte-e a megfigyeléseket, de az valószínűnek látszik, hogy a kormány megvásárolta a kémprogramot”. Tehát úgy állították a címben, hogy a kormány rendelte el a megfigyelést, hogy erre semmilyen bizonyítékuk nem volt, és ezzel ők is teljesen tisztában lehettek.
A sajtóhír, miszerint az Információs Hivatal vásárolt az izraeli Pegasus nevű kémszoftverből ugyancsak nem bizonyított tény. Ennek ellenére az ellenzéki lap a következő módon sugallta mindezt: „Véletlen egybeesés, vagy Orbán kedvenc kémje tárgyalt az izraeli kémszoftver megszerzéséről?” A hír leadjében ismét beismerték, hogy erre semmilyen bizonyítékuk nincs, csupán így képzelik el: „Hogy volt-e köze hozzá, arra nincs bizonyíték, de érteni ért hozzá” – írják.
Szijjártó Péter egyébként korábban cáfolta, hogy az Információs Hivatal megvásárolta volna a szoftvert.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
„A Mol – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk.”
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Kovalcsik Tamás lesz a Miniszterelnökség szakpolitikai elemzésekért felelős helyettes államtitkára, Ruff Bálint irányítása alatt.
Magyar Péter még az ellenzékiséggel legkevésbé vádolható Magyar Hangnál is viszonylag gyorsan lekerült a címlapról.
A 444 még májusban indította el a rágalomhadjáratát, melyben az NKA-pénzek kiosztását feszegették.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.