Elvileg támogatták, mégsem szavazták meg a nemzetiségi törvény több körben is egyeztetett módosítását az ellenzéki pártok. Ritter Imre német nemzetiségi szószólót kérdeztük a részletekről.
Hivatalos adatok szerint 650 ezer nemzetiségi él Magyarországon. Várható jelentősebb változás a létszámukban?
A kisebbségi törvény megalkotása óta tizenhárom őshonos nemzetiséget tartunk nyilván. Számuk tehát nem változott az óta, valószínűleg nem is fog változni. Bár voltak közben kezdeményezések, de ezeket a parlament nem hagyta jóvá. A 2021. évi népszámlálást 2022 őszére halasztották. Azzal számolok, hogy
ahogy 2011-ben is jelentősen nőtt. Egyre többen merik megvallani a nemzetiségüket, és egyre többen tartják fontosnak, hogy megvallják. Kíváncsian várom a népszámlálást.
Miért volt szükség a mostani törvénymódosításra?
A nemzetiségek parlamenti képviselete új dolog, hiszen 2014-ben volt először ilyen választás, 2018-ban pedig másodszor. A törvény alkotói nyilvánvalóan nem gondolhattak előzetesen mindenre. Az országos önkormányzatokra vonatkozó általános eljárásrendet kellett összehangolnunk a választási eljárás jogorvoslati, törvényességi és egyéb szabályaival, melyeknél például teljesen más határidők vannak. Mindezt persze úgy, hogy valóban az adott nemzetiség többségének a véleménye kerüljön meghatározásra a parlamenti választási lista felállításánál és a listán szereplők sorrendjének meghatározásánál.
De mi volt az elsődleges cél a szabályozással? Voltak valamilyen konkrét problémák?
Az elmúlt két választásnak voltak tapasztalatai. Ugyan ezek kizárólag nemzetiségi kérdéseket érintenek, mivel a nemzetiségi választás is része a parlamenti választásnak, nyilvánvaló, hogy a legitimitás és a jogbiztonság miatt ezeknek is rendben kell lenniük.
Azt lehetett hallani, hogy a szavazás napján más ügy miatt az ellenzék bojkottálja az ülést. A javaslatot végül 159 szavazattal, egyhangú döntéssel fogadta el az Országgyűlés.
Igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Az ellenzéki frakciók egész nap nem voltak bent a szavazásnál, nem csak ennél a törvénynél. De a parlamenti vita során valamennyi frakció úgy foglalt állást, hogy egyetért, támogatja a törvényjavaslatot.
Tehát nem vettek részt a szavazásban az ellenzékiek, viszont támogatták.
Igen. A parlamenti általános és részletes vitában részt vettek az ellenzéki frakciók, hozzá is szóltak, támogatták. De már előtte széles körű egyeztetés folyt. A törvényjavaslatot két különböző stádiumban megküldtem valamennyi parlamenti frakciónak, és minden független parlamenti képviselőnek. Mindenki, aki bármilyen hatással lehetett rá, több alkalommal egyeztethetett, véleményt mondhatott. Úgy gondolom,
Nem túl terjedelmes a módosítás, alig néhány paragrafust érint. Összefoglalná röviden, hogy mi változik?
Leegyszerűsítve egy kicsit a dolgot, a lényege az, hogy egyrészt megmaradjon az országos nemzetiségi önkormányzatok autonómiája és döntési jogosultsága a nemzetiségi választási lista állítása terén, másrészt viszont alapozzuk meg az ezzel kapcsolatos törvényességi felügyeletet és jogorvoslatot. Nyitva hagytuk, hogy a lista állításakor nyílt vagy zárt ülés, illetve nyílt vagy titkos szavazás legyen. Ezt minden országos nemzetiségi önkormányzat maga határozhatja meg a szervezeti működési szabályzatában. De bármilyen módon is hozza meg a listáról szóló döntését, legkésőbb a döntéshozatal másnapján az országos önkormányzat honlapján nyilvánosan közzé kell tegye a döntést. Így mindenki értesülhet 24 órán belül róla, ami a jogorvoslati lehetőségek miatt fontos. A szó szerinti jegyzőkönyvet három napon belül le kell adni az illetékes kormányhivatalnak is, aki a törvényességi felügyeletet ellátja, és azt vizsgálja, hogy jogszerűen született-e meg a döntés. Ezeken kívül tisztázásra került egy sor további részlet is.
Várható még mostanában valami hasonló módosítás?
Nem, mindent összeszedtünk, ami valamilyen formában ezt a témakört érinti. A nemzetiségek jogairól szóló törvényt tavaly év végén egyszer már átfogóan módosítottuk, vagy 40-45 paragrafusát. Most ez a módosítás kifejezetten csak a parlamenti választás révén érintett rész. A választási törvényt egy évvel a választás előtt nem ildomos módosítani, meg nem is lehet. Ha a jövő évi választás tapasztalatai alapján lesz olyan, ami még csiszolandó, akkor azzal a választást követően lehet majd foglalkozni. Addig nem kívánunk semmilyen további módosítást kezdeményezni.
A Blikk szerkesztői heves vitára számítottak a vezető elemző és a volt miniszterelnök-jelölt között, és ez a számításuk be is igazolódott. Deák Dániel a vita után pedig megállapította, hogy Márki-Zay egy „alternatív univerzumban” él.
Bár hivatalosan nem Pride-nak nevezték, a hatóságok szerint egyértelmű, hogy ugyanazt a rendezvényt próbálják közterületre vinni, és ezzel kijátszani a gyermekvédelmi törvényt.
Szél Bernadett és Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs ügye már évek óta húzódott az Országgyűlés plenáris ülésein tanúsított magatartásuk miatt kiszabott tiszteletdíj-csökkentés miatt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A francia elnök a miniszterek heti ülésén nyilatkozott először a Le Pen-ügyben.
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
Az Amerikai Népszava főszerkesztője szerint Magyar tábora elérte saját csúcsát.
