Világszerte rengetegen állnak ki Orbán Balázs és a tudomány, a kutatás, illetve a szakmai teljesítmény védelme mellett
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
Amerikai szakértők szerint már csak szabványok kellenének az alkalmazásukhoz.
Bár a kutyaorr remek detektora a koronavírus-fertőzésnek, amerikai közegészségügyi szakértők szerint szabványok kellenének a kórokozót kiszimatoló kutyák alkalmazásához és képzéséhez, továbbá több információ arról, hogy valóban tökéletesen jelzik a vírus jelenlétét valaki szervezetében – írta hétvégi számában a The New York Times című amerikai napilap. Magánvállalkozások adnak ugyan igazolást kábítószert, robbanóanyagot kiszimatoló kutyák „iskolázottságáról”, ám a betegségek felderítéséről egyelőre nincsenek ilyen okmányok.
A cél, hogy ne keverjék össze az influenzával
Igaz, egyes repülőtereken, vagy sportrendezvényeken már alkalmaznak Covid-szimatoló kutyákat – írta a The New York Times. Lois Privor-Dumm, a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi kutatója a lapnak nyilatkozva kifejtette ugyan, hogy nem is kétséges a kutyák alkalmazásának fontossága a gyógyászatban, ám hiányolta, hogy nincsenek sem etikai, sem szabályzati előírások, sem gyakorlati hasznosulási adatok, sem költségszámok a betegségeket „diagnosztizáló” kutyák esetében. Szerinte azt is meg kellene vizsgálni, hogy széles körben – például a kormányzat részéről – hogyan alkalmazhatnának Covid 19-et szimatoló ebeket.
Cynthia M. Otto – a Pennsylvania Egyetem egyik intézetének igazgatója – arra mutatott rá, hogy a kórok kiszimatolása bonyolultabb drogok vagy bombák azonosításánál. Utóbbiaknál ismert a „célszag”, amely eléggé állandó. Koronavírus felderítésénél viszont csak az ismert, hogy a kutya a vizsgált személy verejtékének vagy vizeletének szagából ítél, ám nem tudni, hogy pontosan miféle vegyület vezérli döntésében. Ráadásul az emberek szaga elég sokféle – kortól, táplálkozástól és egyebektől függően –, így a „diagnosztaebekkel” kiképzésük során sokféle embert kell végigszagoltatni, hogy ne csaljon a szimatuk. „Ha egy kutya összetévesztené az influenzát a COVID-fertőzéssel, az rendkívül súlyos hiba lenne” – idézte a lap Ottót, aki kitért arra is, hogy a képzés drága, és a kutyakiképzőket is ki kell képezni, tisztességesen megfizetni, ami szintén költséges. Ugyanakkor ő szintén hangsúlyozta, hogy
A lap példaként említette, hogy egy, robbanószert kiszimatoló kutya és tartójának kiképzése 33 ezer dollárba (kilencmillió forintba) kerülhet.
(MTI)
Fotó: MTI/Mónus Márton