Mindenképp lesz kollégiumi fejlesztés a Diákváros keretében

Egészen eltérően értelmezték a felek a Fudan egyetemről és a Diákvárosról szóló többórás egyeztetést a napokban. Megírtuk: Palkovics László tárcavezető meghívására Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester az ügygazda Innovációs és Technológiai Minisztériumban jártak, majd az egyeztetést követően külön tájékoztatták a sajtót. Karácsonyék egyértelművé tették, semmilyen szín alatt nem támogatják a szerintük a Diákvárost kiszorító „kínai elitegyetem” megépítését, a főpolgármester azóta azt is belengette, hogy ha miniszterelnök lesz, angol nyelvű sajtótájékoztatón jelenti majd be, hogy visszamondják a beruházást.

Ezzel szemben Palkovics konstruktív hozzáállást és teljes átláthatóságot ígért. Közölte, a megbeszélésen felajánlották az együttműködési szándékukat, és egyértelművé tették, hogy

Továbbá megépítik az összes olyan létesítményt, amely ahhoz kell, hogy a „hallgatók jól érezzék magukat”. Állítása szerint felajánlották azt is, hogy a projekt teljes nyilvánosság mellett folyjon. Az érintetteket, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, az önkormányzatokat meghívják a szakmai tanácsadó testületbe és a felügyelőbizottságba. Erre a főpolgármestertől nem érkezett válasz.

Az ITM azóta közzé tette azokat az anyagokat, amelyek Palkovics szerint bizonyítják, hogy

Ennek nyomán pedig a miniszter úgy fogalmazott: nem ez a valódi vita, inkább politikai vita zajlik.

A tárca által közzé tett dokumentumok, illetve a Karácsonyéknak is bemutatott prezentáció alapján egyébként a Fudan egyetem széleskörű partneri hálózatot tart fenn világszerte, a legnevesebb nyugati felsőoktatási intézményekkel vannak közös programjaik. Ezzel együtt Kínában már 2004-től megjelentek az élvonalbeli nyugati egyetemek. A Harvard University Sanghajban nyitott campust 2010-ben, míg a Yale University Pekingben nyitott központot 2014-ben.

Az innovációs tárca összefoglalója szerint a kormány 2016-tól kezdve mintegy 192 milliárd forintot irányzott elő a kollégiumi férőhelyek bővítésére, 2022-23-ra például 15 ezer fős bővítéssel számoltak, melynek része a Diákváros-beruházás is. A legfontosabb azonban az, hogy a főpolgármester és a kormányzat részvételével működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) 2019. december 12-i, a Diákvárost is magába foglaló, Déli Városkapu néven futó fejlesztés prezentációja már tartalmazta az egyetemvárost, mint a projekt egyik elemét.

Egész pontosan a következő megfogalmazással: „A lepusztult, lerobbant területen zöld, emberközpontú egyetemváros épül.” Emellett természetesen a budapestiek számára is használható sport- és rekreációs létesítményeket hoznak létre, továbbá az atlétikai világbajnoksághoz szükséges stadiont is itt alakítják ki.

Az immár a Fudan elhelyezésével újragondolt tervekben továbbra is szerepel a kollégiumi kapacitások kialakítása, mint a Diákváros létesítményei közé sorolt beruházás. A teljes fejlesztés egyébként mintegy 200 hektárt érint Dél-Pesten és Észak-Csepelen. Összehasonlításképp: nagyjából ekkora a teljes VII. kerület. Érdemes megjegyezni, a projekt előkészítése évek óta tart, az teljes mértékben állami forrásból valósul meg, míg az előkészítésbe és az egyeztetési folyamatba a kormány mindvégig bevonta Budapestet is.

Visszatérve a kollégiumi férőhelyek kérdésére: az FKT már említett ülésén az a közös döntés született, hogy a Déli Városkapu Program keretében megvalósuló Diákváros „végleges állapotában” 8-12 ezer hallgató számára biztosít majd kollégiumi elhelyezést, illetve ehhez szükséges infrastruktúrát. Ezzel összefüggésben a Ferencvárosi Önkormányzat 2019. decemberi közgyűlése arról döntött, hogy a Diákvárosban cél az, hogy „két ütemben, mintegy 4000-4000 egyetemi hallgató számára elhelyezést és a szükséges infrastruktúrát biztosító kollégiumi diákváros kerüljön kialakítására”.

Úgy tudjuk, Budapesten jelenleg mintegy 152 ezer hallgató tanul, s évente hozzávetőleg 3-4 ezer fővel több hallgató jelentkezik fővárosi kollégiumokba, mint amennyi férőhellyel rendelkeznek az intézmények.

A felsőoktatásért is felelős ITM kalkulációja szerint, mindezek nyomán, továbbá a gazdaságosság és a hosszú távra való tervezés elvét követve

Ezt a férőhelyhiány sem indokolja, illetve a megépített és majdan üresen álló kollégiumi építmények fenntartása is nagy költséggel járna. Továbbá a Fudan-nak is lesz egy saját kollégiuma.

Az ITM szerint nem stimmel a főpolgármester azon nyilatkozata sem, miszerint már csupán öt hektáron akarják megépíteni a Diákvárost, ehhez a számhoz ugyanis, ahogy ez a mestertervben és a korábbi egyeztetéseken is alapvetés volt, az érintett állami részek mellett az önkormányzati területeket is hozzá kell számítani. A szakemberek számítása szerint ezen a területen megvalósítható a kollégiumfejlesztés. Főként úgy, hogy a vállalt számot több évre lebontva kell megépíteni.

nyitókép forrás: ITM-prezentáció a Déli Városkapu Programról