Számvevőszéki helyzetkép az alapjaiban átrendeződő felsőoktatásról

„A felsőoktatási rendszer a versenyképes tudás átadásával, a közjót szolgálva, a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének biztosítéka ” – rögzíti a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a minap átfogó elemzést készített az ágazatról, az anyag fókuszában a 2012 óta tartó változások bemutatása, a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése áll.

Az ÁSZ rámutat: a felsőoktatás versenyképesebbé tétele

Emlékezetes: az egyetemek működési menedzsmentjének változása kancellárok kinevezésével, majd a stratégiai irányító testületek, a konzisztóriumok megbízásával folytatódott. A kormány az ágazatirányító szakmai testületekbe és az intézmények vezetésébe gazdasági szereplőket vont be. Ez az ÁSZ szerint közelebb hozta az egyetemi képzésekhez a munkaerőpiac igényeit, az együttműködések új formáit teremtette meg. Az alapítványi fenntartású egyetemek kijelölésével 2019-től most egy újabb oktatási menedzsment-modell bevezetése van folyamatban a felsőoktatásban, ám ennek elemzéséhez még nem telt el kellő idő.

A fejlődés értékelése a múlt viszonylatában

A hazai felsőoktatási rendszer fejlettsége, versenyképessége és minősége a tudásalapú társadalom fejlődése szempontjából meghatározó, rögzíti a számvevőszéki dokumentum, hozzátéve, a gazdaság versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatal generációk és a munkavállalók képzettségének folyamatos növelése.

Évszázadokig az egyetemek a társadalom tudós elitjének képzését szolgálták.

a népesség ötöde diplomás. A fiatalok közt még kedvezőbb ez az adat: a 30-34 éves korosztálynak több, mint harmada rendelkezik felsőfokú képzettséggel. Az Állami Szemvevőszék felhívja a figyelmet, hogy az oktatásban résztvevők számának robbanásszerű emelkedése a „tananyagok standardizálását, a felsőoktatási képzés idő- és erőforrás-hatékony megszervezését igénylik”.

A tömeges oktatás megváltoztatta az egyetemek működését, az intézmények inkubátorai lettek az új tudományos és technológiai alapú gazdasági fejlődésnek is. A kutatásban a technológia vezérelt vállalatok és az egyetemi kutatóközpontok között létrejött szoros együttműködések a tudásalapú társadalmi és gazdasági fejlődés motorjai lettek.

Az ágazatra a GDP 0,8 százalékát, a közkiadásokból mintegy 200 milliárd forintot fordított 2018-ban a kormány. A 2012-es stratégia az ÁSZ szerint a nemzetközi trendeknek megfelelően tárgyalja az egyetemek társadalmi szerepének változását, az oktatást, a kutatást, illetve a harmadik missziós tudásszolgáltatást szerepét.

Digitalizáció és online oktatás

Napjainkban a digitális oktatás átalakította a tudáscserét, a számonkérés folyamatait. Ugyanakkor az elemzés szerint az online és digitális formák egyrészt lehetőséget adhatnak a tananyag, illetve előadások tartalmának előzetes egyeztetésére és kontrollálására, a jó gyakorlatok rögzítésére, továbbá tanulást segítő oktatóprogramok, digitális tananyagok minőségbiztosítására.

Másrészt a digitális tananyagok egyenlő hozzáférést biztosíthatnak a felsőoktatásban tanulók számára a tananyagokhoz, azonos oktatásminőséget garantálnak. Ráadásul az oktató-programok, kompetenciaszint-mérések, számonkérések digitális formái lehetőséget teremtenek a visszacsatolásra is, a megszerzett tudás standardizált mérésére, intézményi szintű összehasonlítására. A digitális rendszerekbe kontrollpontok illeszthetőek, amelyek alkalmasak az elsajátított ismeretek értékelésére, minősítésére – sorolja az ÁSZ.

Lemorzsolódási veszélyforrások

Az Állami Számvevőszék elemzése a felsőoktatás kapcsán a tömeges lemorzsolódásra figyelmeztet:

2018-ra ugyan a 2010-ben kezdők négyötöde szerzett valamilyen végzettséget figyelembe véve a pályamódosításokat, a más szakokra történő átjelentkezéseket is. A lemorzsolódás és a tanulmányi idő meghosszabbodása azonban jelentős többletköltséget jelent nemzetgazdasági- és egyéni szinten egyaránt.

Az elemzés számba vette a lemorzsolódás kockázatait növelő tényezőket, amelyek között megtalálhatjuk az eltérő előképzettségből fakadó tudáskülönbséget, tanulási nehézségeket, a sikertelenséget, az oktatási módszerek elégtelenségét, valamint a tanulás mellett végzett munka miatt elhúzódó képzési időt.

A felsőoktatásban a sikertelen tanulmányi utakat meghatározzák a képességek, tanulási előzmények, előképzettség, a nem megfelelő motiváció, a rossz szakmaválasztás, a családi-, szociális hátrányok, önálló életkezdés problémái, tanulási nehézségek, kudarcok, sikertelenség. Intézményi oldalról a lemorzsolódást fokozza az oktatott tananyag nehézsége és a motivációt jelentő szervezeti kötődések, illetve a mentorálás hiánya.

Ez önmagában nem jelent kockázatot.

A lemorzsolódás kockázatát azonban növeli, ha az előképzettség különbözősége tudásbeli különbséget is takar és a felsőoktatásba belépők egy része nem rendelkezik az előírt képességekkel, ismeretekkel.

Csökken a jelentkezők száma

A 2020/21. tanév országos felvételi adatai a felvett hallgatók számának 15 százalékos csökkenését mutatták. A korábbi, 2019/20. tanévben 79 ezer hallgatót vettek fel az egyetemekre, a mostaniban számuk 68 ezer főre csökkent. Ennek oka az ÁSZ szerint az, hogy sem a középfokú köznevelési rendszer, sem a diákok nem voltak megfelelően felkészülve a felsőoktatás bemeneti követelményeinek változására. Ennek ellenére az emelt szinten érettségizők száma 2020-ra 30 százalékkal nőtt.

A legjobban fizetett szakmák

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a mai napig rengeteg tévhit kering a mai napig Magyarországon, így például, hogy a jogászok fizetése kiemelkedő hazánkban, vagy éppen a kezdő orvosoké rendkívül alacsony. Az Állami Számvevőszék statisztikái szerint a pedagógus pályák közül leginkább a csecsemő- és kisgyermeknevelők bére és az óvoda-pedagógusok bére maradt el az átlagbértől 23 és 14 százalékkal.

A bölcsész pályákon, különösen a történelem és magyar szakos pedagógusok bére mutatott jelentős lemaradást 16 és 27 százalékot. Hasonlóan a pályakezdő természettudományi végzettséggel rendelkező diplomások közül a földrajzszakos pedagógusok és a biológia szakok esetében 20 százalékos lemaradást mutattak az adatok, ami magyarázhatja ezeknél a tantárgyaknál jelentkező középiskolai szakemberhiányt.

A jogon és társadalomtudományon végzett pályakezdők bérei az átlagbérhez közelítettek. Az agrár-szakemberek bére és az egészségügyben dolgozók jövedelme már számottevően meghaladja az összes foglalkoztatott átlagbérének szintjét. Ezen belül azonban szakmák szerinti eltérések találhatóak. A felvételizők körében továbbra is a gazdaságtudományi képzések a legnépszerűbbek, azonban az adatok szerint a korábbi években tapasztalható közgazdász bérelőny mértéke folyamatosan csökkent.

A bérezés szempontjából egyértelműen a kezdő informatikusok és műszaki szakemberek vannak, így

Összességében azt láthatjuk, hogy a jelenlegi kormány oktatást érintő politikája a fő hangsúlyt a piacorientált, minőségi oktatásra helyezi, ami által ki tud válni a környező államok közül – olvasható ki az ÁSZ elemzéséből. Ez a fajta gondolkodásmód azért is indokolt hatványozottan az elmúlt száz év viszonylatában, mert a szaktudás, valamint az azt igénylő termékek és szolgáltatások előállítása lehet az, ami pótolja a nyersanyaghiány hatalmas mértékét hazánkban.

A jövőt érintő elképzelések között a jelentés alapján arra következtethetünk, hogy a fő irányvonal a lemorzsolódás csökkentése, a munkapiacon értékes munkaerő képzésének hangsúlyosabbá tétele, valamint a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átalakítása lesz. Ez utóbbi már el is kezdődött 2019-ben, az úgynevezett modellváltással, ami az érintett egyetemeket alapítványi fenntartásba helyezte, illetve helyezi át.