Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Gilly Gyula orvos-közgazdász hosszan sorolta, milyen későbbi súlyos betegségek oka lehet a koronavírus-fertőzés, bármilyen enyhe volt is a lefolyása.
Egészségügyi szakembereket hallgatott meg csütörtöki, online megtartott és közvetített ülésén az ellenzék által létrehozott parlamenti koronavírus-vizsgálóbizottság. Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász előadásában a célzott, differenciált hazai védekezést hiányolta, az izoláció mellett a fertőzöttek 8-10 napra visszamenő kontaktuskutatást sürgetve. A tesztelésről szólva kifogásolta, hogy Magyarország „egyáltalán le sem hajol ezért az egyetlen egy fegyverért”, hozzátéve, nem megoldás, hogy „bezárok mindenkit, mert ezzel a fertőzöttet is bezárom”.
A „Covid 2021 vizsgálóbizottság” ülésén annak a véleményének adott hangot, hogy ameddig nincs meg a lakossági szintű védettség, addig úgy kellene eljárni, mintha nem volna vakcina. Az egyéni védettség soha nem komplett, mert a vakcinák nem százszázalékosak – jelentette ki Gilly Gyula, aki hosszan sorolta, milyen későbbi súlyos betegségek oka lehet a koronavírus-fertőzés, bármilyen enyhe volt is a lefolyása. Elmondta, szerinte szigorúan tilos volna nyitni a jelen helyzetben, egy kérdésre reagálva pedig úgy nyilatkozott, minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást, nem is érti, mivégre az önkéntesség. Gilly Gyula hangsúlyozta,
nem tudni, milyen mértékű az átfedés az oltottak körével, ahogy azt sem, mekkora és meddig érvényesül az immunitás, így pedig tág tere van a blöffölésnek.
Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a járvány kezdetén a védőeszközök biztosítása mellett a többletfeladatok ellátásának megszervezése is döcögősen indult. Hozzátette: a védőfelszerelés-ellátottság jelentősen javult, a kezdeti problémák szinte kivétel nélkül megszűntek mostanra. Továbbra is komoly gondot okoz azonban a testület létszámhiánya, amelyen csak rontott, hogy a jogviszonyváltás miatt bajtársai egy-másfél százaléka leszerelt. Elmondta: a járvány miatt bonyolultabb, lassabban végezhető feladatokat kellett és kell elvégeznie a mentőszervezetnek, nemegyszer a háziorvosok teendőit véve át, miközben többórányi munkaidőt vehet el például a vidékről a fővárosba vezényelt egységek napi utazása. Kusper Zsolt arra a kérdésre, hogy perelnek-e koronavírus-fertőzött kollégáik százszázalékos táppénzéért, úgy nyilatkozott: nem látja ezt járható útnak, mert akkor
Arról beszélt: kollégái közül sokan jelezték, hogy el akarnak menni a mentőszolgálattól, különösen a hosszú ideje kifogásolt alacsony munkabér miatt. Kiemelte, hogy az – általa bérfelzárkóztatásnak nevezett – emelés sem oldja meg a problémákat. Kérdésre válaszolva a mentődolgozók oltásának kötelezővé tétele mellett a mentésszervezés optimalizálását, az irányítás és a kórházak közötti kommunikáció javítását, a pihenőidő kiadását, a munkaórák számának korlátozását nevezte a legsürgetőbb feladatnak, kiemelve, hogy utóbbiak egy csapásra javítanák bajtársai hangulatát.
(MTI)