A Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatása szerint kiélezett maradt a verseny a kormánypártok és a hatpárti ellenzék között.
A ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz erősödésnek indult, a decemberi 30 százalék után februárban 31, márciusban 33 százalékra nőtt tábora a népességen belül. A Jobbik tavaly év végén 7, egy hónapja 9, most 11 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy holtversenyben ők a legerősebb ellenzéki párt a Demokratikus Koalícióval, amely (a februári 10 után) szintén 11 százalékos. Az ellenzéki oldal harmadik legerősebb pártja a Momentum (6 százalék). Az MSZP támogatottsága 5 százalékos maradt. Az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékot ért el, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.
A februári 32 százalékról 27 százalékra csökkent azok aránya, akiknek nincsen kedvelt pártjuk. A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 46 százalékos, a második helyen a DK áll, 16 százalékkal. A Jobbik a sorban a harmadik, az aktív szavazók 14 százalékára számíthat, a Momentum 9 százalékra. Az MSZP 7 százalékos a biztos pártválasztók körében.
A hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP versengése rendkívül szoros. Egy hajszállal az ellenzéki együttműködés listája vezet: 37 illetve 36 százalékon állnak. Az utóbbi időben valamivel szűkült az ellenzék előnye, decemberben 4, a múlt hónapban 2 százalékponttal volt több támogatója, mint a kormánypártoknak.
Továbbra is megfigyelhető, hogy a kevesebb lista aktívvá tesz korábban bizonytalan választókat, bár arányuk e hónapban kisebb a megszokottnál. A kormánypárt mellé márciusban 3 százalék (negyedmillió) választópolgár sorakozik fel, ha a versenytárs a közös ellenzék. Az érintett ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka a közös listára is voksolna. A lemorzsolódók aránya a teljes népesség arányában 2 százalék, az újonnan érkezőké 3 százalék, s így a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája 37 százalékot kapna, egy százalékponttal többet, mint az összeadott támogatottságuk (ez nagyjából 80 ezres bővülést jelent).
A 40 év alatti és a negyvenes-ötvenes korosztályok körében egy kicsivel az ellenzék áll jobban (37-34, illetve 37-35 százalékokkal), míg a 60 év felettiek között a Fidesz–KDNP-listának van némi előnye (39 százalékot kapna, míg az ellenzék 37-et). Az intézet szerint az iskolázottság sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a listaválasztásokat, mint az életkor. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségizettek körében valamivel a kormánypártok erősebbek (37-34-re illetve 40-36-ra vezetnek), míg a szakmunkás képzettségűeknél és a diplomásoknál egyértelmű az ellenzék előnye (37-30 illetve 44-33 a százalékos támogatottsági arányok).
A fővárosban a hatpárti ellenzéknek másfélszer több szavazója van, mint a Fidesznek (49%-33%). A megyeszékhelyek kategóriájában összességében kiegyenlítettek az erőviszonyok, az ellenzéknek 37, a kormánypártoknak 36 százaléka van. A közepes és kisebb vidéki városokban a Fidesz az erősebb – 38 százalékon áll, míg kihívója 33 százalékos. A falvakban ezúttal a korábbiaknál szorosabb a verseny: az ellenzék 36 százalékos, míg a Fidesz–KDNP listája 35 százalékon áll.
A közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban egyértelműen az ellenzék vezet – 10, illetve 15 százalékponttal. A Fidesz legerősebb régiója Dél-Alföld, ahol 10 százalékpont előnye van az ellenzéki listával szemben, de Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 4-4 százalékponttal megelőzi.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Rheinland-Pfalz egyik községe egy új szabállyal gyakorlatilag megtiltotta az AfD-tagok indulását az önkormányzati választáson, miközben az Alice Weidel vezette párt stabilan a legnépszerűbb Németországban.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
Ha mindezek után lesz egy tűzszünet per béke, akkor az mivégre, hisz még nem vonult ki az utolsó ruszki ork a Krímből.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
