Lukács Sándor, a Vígszínház Kossuth-díjas, vezető színésze az Origónak adott interjút.
A Caligula helytartójának ősbemutatójáról is mesélt a színész. Kiemelte, hogy élete nagy bánata, hogy csak tizenötször játszhatták el: Gyulán tízszer, „egy centire Ceausescu országától” – jegyezte meg – „Nem engedték át az írót, Székely Jánost a premierre”, hiába tárgyalt a Várszínház igazgatója Aczél Györggyel, hogy segítsenek az ügyben – emlékezett vissza. Gyula mellett még Pécsen játszották el a darabot öt alkalommal.
2010-ben szerepet vállalt az Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmben, amely arról szólt, hogy az ügynököket miként mentették át a rendszerváltás utánra, gyakorlatilag azt sugallva, hogy nem történt valódi rendszerváltás. Lukács elmondta, hogy egyetért a film üzenetével, ugyanis „a magyar rendszerváltás talán mindmáig nincs száz százalékosan letisztázva, nagyon sok minden kiderült már persze azóta, nagyon sok mindenről tudunk: valóban vértelen volt, harcmentes volt, de hát megtörtént az úgynevezett rablóprivatizáció. Erről sokat hallottunk, sokat írtak már, újságok cikkeztek, tehát az a politikai hatalom a gazdaság területén át tudta menteni a hatalmát” – vélekedett.
A színész szakmán belüli megosztottság kapcsán kifejtette, hogy korábban nem okozott problémát, hogy a színészek másként gondolkodtak politikailag. Lukács szerint ma már ezt nem lehet kikerülni, de tenni kellene ez ellen.
A koronavírus-járvány kapcsán elmondta, hogy szerinte nem lehet olyan nyilatkozatot tenni ebben a helyzetben, amilyet egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt tett, hogy ha minden orvos és pedagógus összefogna, és sztrájkolna, akkor le lehetne váltani a kormányt. A vakcinákkal kapcsolatban kifejezte, hogy nem tetszik neki az Európai Unió által nem engedélyezett vakcinák elleni ellenzéki kampány. Feltette a kérdést, hogy miként merik kétségbe vonni baloldali politikusok magyar tudósok tisztességét? Véleménye szerint ugyanis előbb-utóbb – Magyarországhoz hasonlóan – más országok is használni fogják ezeket a vakcinákat.