A XII. kerület polgármestere elmondta, hogy a 444 állításaival szemben már levették a gyilkosok neveit az emlékműről.
Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere a HírTV Magyarország élőben című műsorában fejtette ki a véleményét a 444 nemrégiben megjelent, A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmjéről, annak céljairól és hatásáról.
A polgármester korábban már elmondta, hogy szerinte a 444 politikai furkósbotnak használja a témát. Szerinte a film azt sugallja, hogy a szobrot állító önkormányzat tudta annak idején, hogy a Hegyvidéken 3 nagy tömeggyilkosságot is elkövettek a nyilasok. Hozzátette, hogy a Turult a nyilasok használták, de sok más szervezet is, a film pedig összemossa mindezt. Sérelmezte továbbá, hogy kerületvezetőnek titulálják, mintha valami nyilas tisztsége lenne.
A műsorvezető kiemelte, hogy a 444 filmje azt állítja, hogy a kerület megígérte, hogy leveszik a szoborról a gyilkosok neveit, köztük Pokorni nagyapjának a nevét is, ez pedig a lap szerint nem történt meg. A polgármester elmondta, hogy ebből annyi igaz, hogy a nagyapja nagy valószínűséggel részt vett a gyilkosságokban 1945 januárjában. Amikor ez napvilágra került, akkor pedig levetette nagyapja nevét, valamint egy történészbizottságot is összehívott annak érdekében, hogy eldöntsék, mely neveket vetessék még le az emlékűről. „Nem igaz, hogy nem vettük le a neveket, levettük, ezek ma már nincsenek ott” – jelentette ki Pokorni.
Ezen felül döntöttek egy Városmajorban felállítandó, új emlékműről is.
„Politikai furkósbot”
A 444 mellett a Blikk is foglalkozott a témával, a lap állítása szerint „drágaköves ékszereket rejtegetett az ávósok szerint Pokorni Zoltán beszervezett édesapja”. A polgármester szerint a cikk azt sugallja, hogy a nagyapja „kifosztotta a szerencsétlen zsidókat”, apja pedig eldugdosta az ékszereket a konyha padlója alá. „Ebből egy szó sem igaz” – jelentette ki Pokorni.
A polgármester némileg ironikusan megjegyezte, hogy „nyilván csak véletlen dolga”, hogy két ellenzéki lap is foglalkozik a témával, mindezt pedig a holokauszt emléknapjára időzítették.
Háttér
A XII. kerületi Turul-szobrot az önkormányzat korábban átminősítette I. világháborús emlékművé, azóta viszont újabb döntés született: a szobor mégsem lesz I. világháborús emlékmű, hanem a turul, mint szimbólum felhasználását fogja bemutatni. Így fel lesz tüntetve, hogy egy, a magyarság számára fontos, főként katonai jelképről van szó, amelyet a nyilasok és egyéb antiszemita mozgalmak is felhasználtak a két háború között, valamint a II. világháború alatt. A koncepciótól azt várja az önkormányzat, hogy árnyaltabb képet ad a magyar történelemről, mintha a szobrot csak átminősítenék vagy eltávolítanák.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Szóval gond és baj ez az erdélyiség, hát még az erdélyi magyarság.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
A jelek szerint az balliberális sajtó mindenképp szeretne fogást találni a Mandiner Gálán, egyelőre kevés sikerrel.
A Tisza párt elnökének most sem tetszett valami.
Nem kellett volna.
Új panaszkezelő felület indul az alvállalkozói kifizetések védelmére.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
