A nagy visszatérés: Cseh Katalin letette az esküjét és közölte, hogy nőügyekkel foglalkozik majd a parlamentben
Fekete-Győr András helyét vette át az országgyűlésben.
Az államtitkár úgy emlékezik: 2017-ben nagy eséllyel a magyar főváros kapta volna a világ legnagyobb sporteseményének rendezési jogát.
Tartalmas interjút adott Gulyás Mártonnak Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
A Partizánban szóba került a politikus gyerekkora, a budapesti fejlesztések, és a közelmúlt is. A legérdekesebb rész talán a 2017-es olimpiai pályázat körüli, homályos részletek felvillantása volt. Emlékezetes: 2017 februárjában a kormány úgy döntött: Magyarország visszavonja pályázatát a 2024-es olimpia megrendezésére. Az ügyben a kormány a népszavazás kiírása előtt hátrált meg, mindez azután történt, hogy a Momentum összegyűjtött 266 ezer olimpia-ellenes aláírást.
ugyanis több olyan jelzést is kaptak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, hogy ha ők is ott lesznek Limában a díjkiosztónál, akkor Párizs és Los Angeles mellett Budapest is biztosan megkapta volna a rendezés jogát – ugyanis világbotrány lett volna abból, ha a vállalható, az Agenda 2020-nak megfelelő koncepciót lerakó magyar főváros hoppon marad. Mivel a két legerősebb olimpiai nemzet, a franciák és az amerikaiak is rástartoltak a 2024-es olimpiára, a NOB egy olyan helyzetbe került, hogy mindkét városnak „olimpiával kellett hazamennie Limából”. Ezért előbb Hamburg majd Róma szállt ki, „mi pedig jöttünk fel”.
Fürjes szerint Magyarországnak ezért csak annyi feladata lett volna, hogy egy hiteles pályázatot ad le, ezzel pedig a startvonalra kerültünk volna. Az államtitkár szerint nem lehetett volna akkor megtenni, hogy Párizs és Los Angeles mellett az egyetlen új helyszín nem kap semmit, és
Fürjes úgy véli, hogy miután a népszavazási kezdeményezés elindult, azt látták, hogy „legjobb esetben is egy szűk többségük lett volna”, így pedig már nem kaptunk volna olimpiát, mivel az erről határozó bizottság megosztott országnak nem szokott rendezési jogot adni – ráadásul 2032-ig feltehetően sok kormányváltással számoltak volna. Az államtitkár szerint a legfontosabb tanulság, hogy pályázni csak megfelelő időben megtartott népszavazással lehet.