Elutasították a gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszát.
Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint – olvasható a testület honlapján pénteken közzétett közleményben.
Az Ab elutasította Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát, ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.
Ismert: a gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszában a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
és úgy döntött, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra száll át. A szabályozással érintett ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzat jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére. Az indítványozó szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd Város Önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítvány kitért arra is, hogy a szabályozás a kellő felkészülési idő hiánya és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt is ellentétes az alaptörvénnyel.
Az Ab határozatában kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Így számolnia kell ingatlana köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, például a törvény változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei önkormányzatnak –, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Az Ab kimondta, hogy jelen ügyben nem állapítható meg a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége, az szükséges és arányos. Az Ab hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog nem korlátozhatatlan alapjog. Az alaptörvényben rögzített garanciák tiszteletben tartása esetén nem kizárt az állami beavatkozás. Az Ab arra is rámutatott, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni.
Az Ab kiemelte, hogy a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg, a vizsgált esetben nem állapítható meg tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás. Az Ab ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását. A határozathoz a 14 tagú testületből Czine Ágnes és Pokol Béla alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Az Ab határozata a testület honlapján elolvasható a https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2021/02/sz_iv_839_2020_.pdf linken.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
