Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Karácsony opportunista, Gyurcsány nagy túlélő, Orbán pedig nagyon jól lát a pályán – véli Pityinger Dopeman László, akit a napokban fideszesezett le a DK-közeli Nyugati Fény. Ha a kormány bedurrantja a gazdaságot, állítja, rájuk fog szavazni, az ellenzék terve viszont kizárólag a zsákmányszerzés. A zenészt, influenszert kérdeztük a járványról, a buddhizmusról és arról is, megbánta-e a hírhedt szoborfejrúgást. Interjúnk.
Olvasom, megharagudtak rád a vírusszkeptikusok. Mi történt? Eddig szerettek?
Azzal vicceltem, hogy nem kell úgy félni annyira az oltástól, nézzék meg, mit vettek a multiban meg a dohányboltban tegnap. Az van, hogy kimaxoltuk a fogyasztást. Például ha a dolgokat természetes formájukban ennénk, ízfokozók nélkül, kevesebbel is jól laknánk. A cukor instant kábítószer, veszélyesebb mint a kokain. Melléktermékként pedig ott van egy rakás betegség. Erről azonban nem a háttérhatalom tehet – persze mindig akadnak nyerészkedők –, a multi valójában mi magunk vagyunk. Egyébként abból sem csináltok titkot, hogy szerintem a mostani járványnál százszor szarabb dolgokat is túlélt az emberiség. Az összeesküvés-elméleteket gyártó vírusszkeptikusok mindenesetre most megharagudtak rám. Csakhogy én sohasem megfelelési kényszerből nyilvánítok véleményt.
Akkor sem, amikor politizálsz?
Ahogy Orbán Viktor 2010 után elkezdett radikálisan hatalmat gyakorolni, az sokak számára ijesztő volt. Teljesen természetes, hogy örök rendszerkritikusként erőteljesen felléptem ellene. 2013-ban volt egy olyan pillanat, amikor azt gondoltam, valami lényegeset lehet itt tenni. Látom, radikális forradalmárként ma is sokan próbálnak fellépni, csak ők most éppen ajtóknak mennek neki.
Vagy füstgránátot dobnak a rendőrökre.
Igen. Amikor az ember valamit komolyan csinál, annak mindig van következménye. Így volt ez az én esetemben is, miután belerúgtam a miniszterelnökről mintázott hungarocell-szobor fejébe. Egyébként sokkal rosszabb következményre számítottam, de nyilván nem akart belőlem senki mártírt csinálni.
Megbántad azt a rúgást?
Mondjuk úgy, ez akkor belefért a „művészeti” és politikai irányvonalamba. Ma már nem. Megbánásról viszont azért nem beszélnék, mert az az ember, aki azt csinálta, nem az, aki most itt ül. És ez nem köpönyegforgatás, hanem egyfajta haladás. Egy perc alatt kihúzom a szőnyeget bárki alól, aki azt mondja, hogy ugyanaz az ember ma, aki mondjuk tíz éve volt. Ezt Orbán mellett Gyurcsány Ferenccel vagy Jakab Péterrel is meg tudom tenni. Mindenesetre annak idején én a legerősebb emberbe álltam bele, magába a királyba.
a családtagjainak pedig fájdalmat okozhattam. Ha kifejezetten erre a vetületre gondolok, pláne azt mondom, hogy ilyet a mai eszemmel nem csinálnék. Azóta jártam a buddhista főiskolára.
Erre még visszatérünk, ám előbb beszéljünk arról, hogy a Gyurcsány-közeli Nyugati Fény szerint Dopeman fideszes lett. Valóban?
Remekül szórakozom. Ha ezen nem tudnék nevetni, baj lenne velem. Imádom őket. Amúgy Orbán és Gyurcsány olyan, mint két képregény-figura, mondjuk Batman és Joker.
Melyikük melyik?
Váltogatják szerintem. Szükségük van egymásra. Gyurcsány nagy túlélő, már mindenki leírta, most meg ott tartunk, hogy bedarálta az egész ellenzéket. Totálisan meghatározza, merre megy a vonat, s azon mi történik. Ezt a tábort természetesen sokkal nehezebb egyben tartani, mint a Fidesz-KDNP-t. Ahhoz, hogy egy szervezet működőképes legyen, kell egy erős vezető, máshogy nem megy.
Ebből született az ellenzéki mantra, hogy itt diktatúra van. Szerinted is?
Világot látott ember vagyok.
Amúgy meg szerintem a zsidó-keresztény kultúrkörben az embereknek valójában problémájuk van a demokráciával, nincs rá bennük igény. Nézzünk szembe a ténnyel: nem konszenzusban és kézfogásban gondolkodunk. Egyébként azok, akik holmi Orbán-féle autokratikus berendezkedésről beszélnek, arra is szoktak panaszkodni, hogy a kormány minden komolyabb lépés előtt megméri a közhangulatot. Csakhogy ez ellentmondás.
Mi az orbáni politika sikerének titka?
A miniszterelnök nagyon jól lát a pályán. Minden igényt felmér, tudja, kinek mi kell, és azt megadja neki. Nagyvonalakban. Ráadásul van egy olyan csibészes észjárása, amivel már európai szinten, a nagykutyák között is jól működik. Egy utolsó mohikán. Közben mindig kellő mértékben fiatalít a csapatán, nőket hoz be a kabinetbe, érzékeli a trendeket. Tehát még a gender szempontokra figyel, sőt, már klímastratégia is van. Például igazságügyi miniszternek tesz meg egy jól fogalmazó, éles eszű, domináns nőt. Ettől függetlenül Orbán Viktor még egy régisulis politikus, az elpuhultabb újabb generációból, egyes európai vezetőkből hiányzik a benne meglévő csavaros észjárás. Nem tudnak mihez kezdeni a határozottsággal.
Ahogy ő maga fogalmazott: elvisz a hátán pár libernyákot.
El hát.
Trumpról is sarkos véleményt fogalmaztál meg. A Facebook-on azt írtad, hiába kapott ki az elnökválasztáson, a republikánusok hatalmas győzelmet húzhatnak be 2024-ben.
Igazából leszarom, mi van Amerikában, azt pedig nevetségesnek tartom, ha bárki valamiféle elvi politizálást vár most az új adminisztrációtól. Hallom persze: majd Biden idejön, és – ha már Brüszelből tíz év alatt nem sikerült – leváltja Orbánt. Komolyan? Ugyan már! Stratégiai partnerek vagyunk, az Egyesült Államoknak szüksége van ránk.
Hogy tovább erősítsük a „fideszességet”: Karácsony Gergelyről sem szokásod szépeket mondani. Mit gondolsz a főpolgármester eddigi ténykedéséről?
Ő nem egy vezető, hiába népszerű az ellenzéki szavazók körében. Egy opportunista. Nem csinál semmit, nincs teljesítménye, egyelőre addig jutott, hogy kurva jó fizetése van. Ennyiért én is tudnék siránkozni, hogy megfosztanak az iparűzési adótól. Az ősbaloldali apám mondja jól: az egész pártjában öten vannak, az elnökségi ülést a homokozóban tartják egy játszótéren, ahol valaki lehallgatja az egész beszélgetést. Nonszensz, hogy egy politikus felvállal egy pozíciót, majd arról szól az egész kormányzása, hogy elmondja, mit miért nem tud megcsinálni. Holott nem ezt ígérte, sőt, éppen az ellenkezőjét.
Vissza az eredeti kérdésre: fideszes vagy?
Nekem ez nem érzelmi kérdés. Nem voltam Bibó-kollégista, ahogy Gyurcsány sem volt gyerekkori haverom. Mindig is tettem a dolgom, próbálok érvényesülni, nem tartozom senkinek semmivel. Egyvalami érdekel: ki képes megteremteni azt a gazdasági és társadalmi környezetet, amelyben saját magam, illetve a családom, a szeretteim és a barátaim, valamint az egész ország számára lehetőség nyílik az élhetőbb életre. Az az ellenzéki opció, ami most van, nem válasz Orbánra. Aki ezt letagadja, az vagy elvakult vagy hülye. Itt nincs miről beszélni. A középosztálynak mindenképp jobb lett az elmúlt tíz évben, de ha lemegyünk vidékre, a szegénysorra, ott is azt mondják, hogy bár rossz a helyzet, a baloldalra akkor sem szavaznának. Mert annál a csapatnál még az is jobb, ami most van. Megjegyzem, a szegényekért egy szlogennél többet soha senki nem tett. Zárójel bezárva. Ez az egész nem morális kérdés, erkölcsi szempontból a két oldal politikusainak nincs mint egymás szemére vetniük. A politika mocskos játék, ám valamilyen oknál fogva Orbán jobban tudja menedzselni az országot. Nem lennék ellenére, hogy leváltsák, ha valaki hozna egy olyan sztorit, megoldást, ami jobb lenne az országnak. Amúgy meg nem válságban illene tudni legyőzni, hátszéllel, hanem akkor, amikor megy minden. Emlékszem Gyurcsányra: 2008-ban minden héten volt egy újabb négyéves terve. Ez nem hiányzik.
Ha a kormány berúgja a gazdaságot a járvány után, a Fideszre szavazol – ígérted. Mit értesz ez alatt? Minek kell történnie pontosan?
Először is: nem hiszem, hogy a kapitalizmus alapjaiban változna meg a koronavírus hatására, s hogy jönne valamiféle kollektív spirituális megvilágosodás. Amikor például a klímát batár nagy akkumulátoros, a dízelmotornál is környezetszennyezőbb elektromos autókkal próbálják megvédeni, kacagnom kell. Ettől még
a harmadik világban rabszolgamunkával dolgoztató divatmárkák emberi jogi elköteleződése mentén. Ami Magyarországot illeti, könnyen lehet, hogy tényleg a kanyarban fogunk előzni. Ebben szeretném az egész ország érdekében motiválni a miniszterelnököt, ezért helyeztem kilátásba, hogy ha sikerül a gazdaság beindítása, mégpedig minél hamarabb, akkor a Fideszre fogok szavazni. Érthető, hogy a Nyugati Fénynél ezért haragszanak rám.
És a követőid, rajongóid is?
Biztos vannak, akik kiakadtak, de nem várom el, hogy mindenki megértsen. Ezt az egész politikai történetet egyébként sem szabad túl komolyan venni. Emlékszem, amikor a VIII. kerületben voltam jelölt, megkerestek a szoci srácok, hogy jönne a Feri gitározni a kampányzárómra. Mondtam, szó sem lehet róla.
„A bennem élő Buddha természete” – ez volt a címe a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán írt diplomamunkádnak. Milyen a benned élő Buddha?
Attól, hogy elvégeztem az iskolát, még nem lettem buddhista. Írtam amúgy egy esszét arról, hogyan tudná a buddhizmus segíteni az emberiséget. Arra jutottam, ehhez folyamatosan függetlenednie kéne a saját „izmusától”. Ez persze egy paradoxon, a megvilágosodás pedig azt jelenti, amikor meglátod a mindent feloldó helyzetet. Valahogy úgy, ahogy Nagy Sándor átvágta azt a bizonyos csomót. Nekem ilyen pillanat volt a gyermekem születése. Amikor egy apa a kezébe fogja a vágyott csecsemőjét, ott megjelenik a feltétel nélküli szeretet, amelyben minden emberi minőség feloldódik. Szerintem amúgy, bár vannak ilyen elemei, a buddhizmus nem vallás, annál gyakorlatiasabb filozófia. Egy természet eléréséről szól, amely a másik ember elfogadását erősíti.
Csalódtál a gengszter-rapper életmódban?
Dehogy, máig imádom az életem minden egyes pillanatát. Tök jó volt. De mindig volt bennem őszinte érdeklődés az emberi létezéssel kapcsolatos kérdések iránt, amiből következett egyfajta fejlődés. Persze akadt rengeteg problémám, ahogy minden embernek, de egyik sem vert a földhöz. Szóval nem ért valami drámai csapás, ami miatt a vallás felé fordultam volna.
Utólag nem érzel felelősséget amiatt, hogy a dalszövegeid, klipjeid esetleg rossz irányba vitték a fiatalokat?
Mindenkinek elsősorban magával szemben van felelőssége, a mutogatás mellékvágány. Nem hiszem, hogy olyan nagy hatása lett volna annak, amit csináltam. Az emberek rajongva szeretik a Keresztapát, A sebhelyesarcút, olvasnak Villont vagy mondjuk Apollinaire-től a Tizenegyezer vesszőt, és még sorolhatnám. Gengszterrap? Ugyan már.
És mennyire volt őszinte az a kép, amit akkoriban mutattál magadról? Tényleg gengszter voltál?
Sosem tekintettem magamra gengszterként, de azt mondhatom, hogy olyan voltam a kilencvenes és a kétezres évek éjszakai életében, mint Frank Sinatra. Annyi tartás azonban mindig volt bennem, hogy a gyengébbekkel ne kezdjek ki. És ahogy akkoriban, úgy most sem keresem senki kegyeit. Bárki is komolyan azt hiszi, hogy a véleményem miatt majd pozíciót kapok a Fidesztől? Én? Ugyan már. Ettől még tény: Orbán orrhosszal jobb, mint a kihívói, akiknek nem szól másról a terve, mint a zsákmányszerzésről. Meglepne, ha a Fidesz-KDNP kikapna 2022-ben.
Az emberek olykor direkt elcseszik az életüket, hogy újra érezzék, van tét. Ilyen szempontból még jó is ez a mostani járvány, hiszen megtanulhatjuk ismét értékelni a korábban természetes dolgokat. Ha a kormány megoldja ezt a helyzetet, lesz perspektíva.
fotók: Földházi Árpád