Az életében gépészmérnökként dolgozó Móricz Imre 85 éves volt.
85 éves korában meghalt Móricz Imre gépészmérnök, az egyik legnagyobb magyar író, Móricz Zsigmond fia – írta Facebook-posztjában Nyáry Krisztián. Litkei Imre néven született 1935-ben, édesanyja az a Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt, akiről sokáig úgy tudták, az író nevelt lánya, és csak a közelmúltban derült ki, hogy valójában Móricz utolsó szerelme volt:
„Az alkalmi ismeretségből később sajátos múzsa-művész kapcsolat, majd élettársi viszonyt alakult, amit az író környezete nehezen fogadott el. A lány örökbefogadására azért került sor, mert a házas, de feleségétől, Simonyi Máriától külön élő Móricz valamilyen módon legalizálni akarta a kapcsolatukat” – írja posztjában Nyáry.
Az, hogy Móricz Imre biológiai apja ki volt, ténylegesen sosem derült ki, és
„Hamar Péter irodalomtörténész, aki 2007-ben megjelent, Csibéről írt könyvében meggyőzően rekonstruálta a lány és az író kapcsolatának valódi természetét, felvetette azt is, hogy Móricz Zsigmond és Móricz Imre rendkívüli külső hasonlósága nem a véletlen műve. Elmélete szerint az író nem 1936-ban találkozott először Csibével, hanem egy évvel korábban, és ő volt a lány gyermekének vér szerinti apja. Mások szerint erre nincs meggyőző bizonyíték. Tény, hogy az író minden gesztusával, és jogi eszközökkel is megerősítette, hogy Móricz Imre is a gyermeke” – fogalmaz Nyáry Krisztián.
Móricz Imre azonban Móricz Zsigmondot tekintette az apjának. Erről 2013-ban egy műsorban mesélt. „Anyám úgy szólította őt, hogy ‘Apuka’, én meg ezek után ‘Papának’ hívtam. Valamivel később a nevére vett, örökbe fogadott. Másfél évig együtt éltünk hármasban, még nem voltam iskolás, de már olvasni tanított. Aztán ő meghalt, s én ismét nevelőszülőkhöz kerültem. Anyám később magához vett, ám mikor a nevelőapámat ‘Apunak’ szólítottam, félrehívott, és azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond” – emlékezett 8 évvel ezelőtt.
„Két diplomát, több nyelvvizsgát, majd doktorátust is szerzett. Később, a 70-es években ENSZ-ösztöndíjjal Nyugat-Németországban dolgozott vízierőművek tervezésén, majd egyike lett az első magyar mérnököknek, akik számítógépet használtak a munkához, később Finnországban tervezett erőműveket.”
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.
Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
