Péntekre kiderül, ki lesz Budapest főpolgármestere
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/-xsyHvKrnSekV2TX9280T334LlmlBLMBvzmKs6pmjOE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzAzMTAyMThkMmNlNzRkOTBiMDc2NzVkOTU3ODliYmQ1.jpg)
Ma kezdődött és a tervek szerint csütörtökig tart a főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámlálása.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/-xsyHvKrnSekV2TX9280T334LlmlBLMBvzmKs6pmjOE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzAzMTAyMThkMmNlNzRkOTBiMDc2NzVkOTU3ODliYmQ1.jpg)
Az utólagos normakontrollra irányuló indítványról csaknem hat év után döntött az AB.
A testület többségi döntése szerint nem alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe sem ütközik a a Paks 2-ről szóló 2015-ös törvényben szereplő 30 éves titkosítás – írta meg a Népszava.
Hozzátették: az AB többségi döntése szerint a nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme indokolhatja a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását, a 30 éves titkosítást. Ám a korlátozás csak akkor alkalmazható, „ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához”.
A Népszava megírta, hogy az AB alkotmányos követelményként megállapította: a törvény támadott rendelkezése az orosz és a magyar alvállalkozók vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők – írja a portál.
(Népszava)