Német újságíró: Az EP kormányváltást akar Magyarországon és Lengyelországban

Győzelem vagy csak tűzszünet? – ez a kérdés foglalkoztatja az Európai Tanács Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalása után a közvéleményt. Valóban sikerült a két országnak megvédenie a neki járó uniós pénzeket és elkerülnie a „jogállamiságinak” nevezett zsarolást? Egy német újságíró szerint az Európai Parlament mindenképp keresztül akarja verni a rendszerváltást Magyarországon és Lengyelországban.

Bizonytalan ígéretek, nyomuló Parlament

Krisztina Koenen cikkét a Pesti Srácok szemlézte, az eredeti írás a Tichys Einblick nevű német oldalon jelent meg.

Az Európai Parlament egységes társadalmi rendet akar kikényszeríteni – hangzik a cím, majd a cikk eleje felidézi az előzményeket, egészen ezen hétig. December 16-án a Parlamentnek már nem kellett a gigantikus koronavírus-mentőcsomagról vagy a hétéves költségvetésről szavaznia, mert ezeket az Európai Tanács, a kormányfők testülete már jóváhagyta. A szerződés változatlan formában tartalmazza a „jogállamiság” és a kifizetések összekapcsolását, amit Magyarország és Lengyelország elutasított.

A két ország vezetőit az Európai Tanács azzal tántorította el a vétótól, hogy egyfajta értelmező kiegészítést fűzött a jogszabályhoz. Ez a jogállamisági kritériumok alkalmazását jelentősen szűkítené, és időt is adna arra, hogy a két ország az Európai Bíróság előtt megtámadja őket. A futó költségvetési tételekre sem alkalmaznák őket, ami különösen Magyarországnak fontos, mert még tízmilliárd euró jár neki a mostani büdzséből.

Már a megállapodás után közvetlenül felhívták arra a figyelmet lengyel és magyar megfigyelők, különösen Ziobro lengyel igazságügy-miniszter, hogy

Ugyanis az Európai Parlament magának követeli a kizárólagos törvényhozási jogot: a néppárti frakcióvezető, Manfred Weber már benyújtott egy határozattervezetet, amelyben nemcsak a jogállamisági eljárásnak a Tanács és a Bizottság által elfogadott korlátozását utasítják el, hanem azt a jogot is elvitatják tőlük, hogy a törvényeket önállóan értelmezzék. Ilyen joga csak az Európai Bíróságnak van – állítják. Ebből vezetik le a Parlament kizárólagos törvényhozási jogát.

Azt is hangsúlyozzák, hogy

Ezek erős szavak, és – figyelmeztet Koenen – nemcsak a kiegészítést nyilvánítják semmisnek, hanem az indítványozók mindent meg is fognak tenni annak megakadályozására, hogy a Tanács és a Bizottság betartsa adott szavát. Ugyanazzal a lendülettel azt is követelik, hogy az Európai Tanácsban szüntessék meg a döntések egyhangúságának követelményét. És hogy Magyarország és Lengyelország lélegzethez se jusson, a Parlament maga fog az Európai Bírósághoz fordulni a jogállamisági követelmények és a kifizetések összekapcsolásának soron kívüli jóváhagyásáért.

Nehéz elképzelni, hogy Merkel a két országgal folytatott tárgyalásain ne számolt volna a dolgok ilyen alakulásával – következtet Kroenen.

Hogyan alakul a jövő?

A cikk további megállapításai a következők: az EU történetében új fejezet kezdődik. Az EU szervei először akarják a tagországok társadalmi rendszerét a tagság feltételéül szabni. Amikor korábbi diktatúrákat – Spanyolország, Portugália és Görögország – vettek fel, elegendő volt, hogy ezek formálisan parlamenti demokráciákká váltak, a részletekbe már nem mentek bele.

Továbbá ez a politikai-jogi változás felszínre hozta az intézmények közötti, addig csak lappangó hatásköri konfliktust. A Parlament már nem elégszik meg a nizzai szerződésben rögzített, a Tanáccsal „egyenrangú” szereppel. A Parlament a növekvő befolyását annak köszönheti, hogy az EU hiányos legitimitását azzal akarták propagandaszempontból erősíteni, hogy a parlamenti választás köré habot vertek: csúcsjelölteket indítottak, mintha valamiféle miniszterelnök vált volna a győztesből.

Nem szabad lekicsinyelnünk a veszélyt – int óva Kroenen. A Tanács az egyetlen hely, ahol a nemzetállamoknak képviseletük van. A Parlament és a Bizottság már egy fiktív Európai Egyesült Államok szervei.

az EU már régóta dolgozik ezen. A harc a civil szervezeteken keresztül, és az Európai Bíróságon folyik, azonban a mostani jogállamisági feltételrendszer az eddigi legélesebb fegyver, amelynek kilátástalan helyzetbe kell hoznia a két kormányt.

A lakosság a több évtizedes baloldali propaganda miatt azt hiszi, hogy az EU-nak köszönheti az elért életszínvonalát. Ezért nem lehet felvetni a kilépés kérdését.

A két kormánynak összebékíthetetlen követelményeknek kell megfelelnie. Egyszerre kellene a nemzeti érdekeket védelmeznie és biztosítania az EU-ból érkező pénzfolyamot. Ha kudarcot vallanak, az EU nagy lépést tenne afelé, hogy a birodalom területén egységes társadalmi rendszerek legyenek – a demokrácia és a szabadság rovására – áll a végkövetkeztetésben.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq