Épít az ország

Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

Gazdasági vagy egészségügyi válságról beszélhetünk?
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válságról beszélhetünk. A válságnak akkor lesz vége, ha megérkezik a vakcina, és beoltják a lakosságot. Ezután a helyzet gyorsan normalizálódhat. Optimista vagyok.

V helyett W alakú lesz a gazdaság talpra állása, de a második visszaesés már gyengébb lesz?
A harmadik negyedéves növekedés erős lett, 11,4 százalékos az emelkedés a második negyedévhez képest, meghaladva a német, az osztrák és a cseh dinamikát. Az ipar – és különösen a járműgyártás – gyorsan visszapattant. Ez jó bizonyíték arra, hogy a lezárások után a magyar gazdaság helyreállási képessége kitűnő. A koronavírus-járvány második hulláma újabb korlátozásokat hozott, így csak 2021 második negyedévétől kezdődhet el az újraindulás. Idén összességében 6 százalék körül lehet a visszaesés, de jövőre már 4 százalék körül növekedhetünk.

Mi most a gazdaságpolitika legfontosabb feladata?
Azon kell dolgoznunk, hogy megőrizzük a gazdaság gyors helyreállási képességét, akár átmeneti egyensúlyromlás árán is. Az őszi hullám lezárásai tavaszhoz képest kevésbé szigorúak, de vannak gazdasági áldozatok. Rövid távon védekeznünk kell, gyors, jól célzott lépésekre van szükség, ilyen a hotelek kieső bevételeinek megtérítése, a bezárt üzletek esetében a bértámogatás vagy a munkáltatói járulék eltörlése, és idetartozik az ételkiszállítás áfájának csökkentése is. Középtávon a helyreállításra kell felkészülnünk. Vannak már meglévő programok, amelyeket érdemes folytatni, mint például a moratórium, a kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramok, valamint a vállalatok közvetlen beruházástámogatási programjai. Szükségesek új lépések is, így az állami beruházások felpörgetése, az otthonteremtési program elindítása és a vállalati adócsökkentések végrehajtása. Mindezek eredményeképpen javulhat a foglalkoztatottság, és helyreállhat a beruházási aktivitás. Hosszabb távon pedig újra a strukturális kérdésekkel kell foglalkoznunk, ami a versenyképességünk javítását jelenti. Folytatnunk kell a felzárkózást, és 2030-ra meg kell közelítenünk az EU fejlettségi szintjét. Akkor tudunk nyertesként kikerülni a helyzetből, ha megfelelően védekezünk, a gazdaság gyorsan helyreáll, és minél hamarabb elérjük a válság előtti konvergencia­sebességet. Ez továbbra is 2-3 százalékpontos növekedési többletet jelent az EU-hoz képest.

A fiskális és monetáris politika is ezt a növekedési célt szolgálja?
A gazdaságpolitika két ága, helyesen, erősen anticiklikus, azaz egy recessziós környezetben növekedésösztönző. 
Az állam költekezik, a jegybank pedig pénzt pumpál a rendszerbe. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az államadósság és a jegybankmérleg nagyságának emelkedése. Idén a GDP-arányos költségvetési hiány az egészségügyi és gazdasági védekezések miatt elérheti a 9 százalékot, a GDP-­arányos államadósság pedig megközelítheti a 80 százalékot. A GDP-arányos jegybankmérleg pedig – az állampapír-­vásárlások és a vállalatok finanszírozását támogató programok miatt – 40 százalékra bővülhet, nem veszélyeztetve az elsődleges célt, az árstabilitás fenntartását. Jövő évben a fiskális és monetáris politika ösztönzőereje ha kisebb mértékben is, de fennmaradhat.

Nézzük a részleteket! A foglalkoztatást és a beruházást tehát helyre kell állítani. Kezdjük az elsővel: miért lett vége a rövidebb munkaidőt támogató programnak?
Most valóban nincs csökkentett munkaidős foglalkoztatás. Tavasszal sok üzlet bezárt több hónapra, számos gyár pedig leállította a termelését. A munkanélküliség jelentős emelkedését elkerültük azáltal, hogy a veszélyeztetett munkavállalók teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgoztak. A teljes foglalkoztatottságon belül a részmunkaidősök aránya ekkor 10-ről 20 százalékra ugrott. A feldolgozóipari gyárak ősszel nem álltak le, addigra felkészültek a második hullámra; most a munkaügyi, termelési intézkedésekkel kezelni tudják a járványhelyzetet. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás kifutásával a részmunkaidősök aránya újra 10 százalékhoz közelít. Így tehát nincs szükség egy tavaszihoz hasonló normatív eszköz bevezetésére, elegendők a célzott programok, amelyek a bezárásra kötelezett üzleteket segítik.

Nem félünk attól, hogy jelentősen visszaesik a foglalkoztatás?
Ma már egyhetes késéssel látjuk a munkaerőpiaci adatokat. Novemberig a foglalkoztatottság csak kismértékben csökkent, főként a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma esett vissza. Emellett voltak olyan vállalkozók, akik átmenetileg felfüggesztették tevékenységüket, inaktívvá váltak. Pozitív fejlemény, hogy egyre több a kölcsönzött munkaerő, és a munkanélküliség is mérséklődik. Eddig tehát nincs érezhető romlás. A következő hónapok eseményei attól függnek, hogy milyen gyorsan érkezik meg Magyarországra a vakcina. Mivel mindenki bízik abban, hogy a jövő év elején megtörténhet, és a vállalati szektor a tavaszihoz hasonlóan átmenetinek gondolja az aktivitás csökkenését, a munkaerő leépítése helyett inkább a munkabéremelések visszafogásával kompenzálja a kieső bevételeket. Jövőre tehát alacsonyabb béremelkedést fogunk látni, mint az utóbbi években.

Említette a beruházások helyreállításának fontosságát is. Mit tehet az állam?
A válság előtt a GDP-arányos beruházási rátánk 28 és 29 százalék között volt, amely az egyik legmagasabb érték a világon. Ez tette ki a gazdasági növekedés 60 százalékát. Az összberuházás 63 százaléka vállalati, 16 százaléka lakossági és 21 százaléka állami volt. A beruházásösztönzés a termelői kapacitásokat bővíti, és a hosszú távú növekedést segíti. A fogyasztással összehasonlítva a hatása tehát nem ciklikus vagy átmeneti, hanem tartós. Válság során a vállalati beruházások a csökkenő kereslet és az alacsony kapacitáskihasználtság miatt szükségszerűen visszaesnek. Ezt a mostani helyzetben sem tudjuk megállítani, de a futó vállalati beruházásösztönző projektekkel, kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramokkal tompíthatjuk. Az állami beruházások nagyságát és ütemezését viszont a kormány határozza meg. Ez most a legerősebb gazdaságpolitikai eszköz. A kabinet 3000 milliárd forint nagyságú állami, ezen belül is főként építőipari beruházást tervez 2021-re, ami 500 milliárd forinttal lehet több az idei volumennél. 

Az IMF szerint ha az állami beruházások a GDP 1 százalékával, azaz 500 milliárd forinttal emelkednek, az 1–1,4 százalékkal növeli az összterméket és ötvenezer fővel a foglalkoztatottságot. A közvetlen hatások mellett fontosak a közvetett hatások is, az állami fejlesztések magánberuházásokat is ösztönöznek, és ezáltal is javítják a foglalkoztatottságot. A lakossági beruházásokat pedig az állami otthonteremtési program fogja aktivizálni. Az újlakás-építések és a használt lakások felújítása jövőre új lendületet ad a lakáspiacnak. Jövőre ötezerrel több új lakás épülhet, mint idén, és évi ötven–­hetvenötezer lakás felújítása kezdődhet meg. Mindez 0,5-0,7 százalékkal emelheti a GDP-t és húsz-huszonötezer fővel a foglalkoztatottságot. Összességében látható, hogy az állami és lakossági beruházások fiskális ösztönzése akár 2 százalékkal is növelheti a GDP-t jövőre, a 4 százalékos növekedés felét adva.

Miért van szükség új építőipari akciótervre?
Ha meg kellene nevezni a szektort, amelyik a legnagyobb zuhanást könyvelheti ma el, az építőipar lenne az. A termelés 2020 szeptemberében még mindig 15 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. A jövőre nézvést a szerződésállomány visszaesése pedig semmi jót nem sejtet. A gazdaságpolitika ezt felismerve célzottan, gyorsan beavatkozott. Az állami fejlesztések megindulása nagyrészt építőipari beruházásokat jelent. Az otthonteremtés is az építőipart érinti. A következő két évben tehát sok pénz érkezik ebbe a szektorba. Fontos, hogy minden egyes forintot a lehető leghatékonyabban költsünk el. Ehhez el kell kezdeni a szektor átalakítását, ami négy dolgot jelent: az építőipari recesszió megállítását, a kifehérítést, a hatékonyságnövelést és a megfelelő iparpolitikát.

Az adócsökkentés is szóba került korábban. Megszorítás helyett ezen a területen is növekedésösztönzés érvényesülhet?
A megszorítási politika sosem célravezető. A kormány növeli a kiadásokat, és adókat csökkent, ezzel serkentve a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot. Az adócsökkentés által pénzt hagy a vállalkozók zsebében. Az iparűzési adó mérséklésének átgondolása helyes irány.

A növekedés helyreállításában milyen szerep jut az EU-s pénzeknek? Mi van, ha jövőre nem kapunk pénzt az uniótól?
2021-ben az állam felkészült arra, hogy uniós források nélkül is finanszírozza a teljes beruházási programot, amelyet korábban elgondolt. Minden betervezett program futni fog – ha fizet az unió, ha nem. Lesz pénz fejlesztésekre.

Sokszor mondják, hogy az uniós források nélkül nem működik a gazdaság…
Nézzünk kicsit mélyebbre! Az európai uniós források fontossága sokszor túl van dimenzionálva. Az előző években a magyar gazdaság főleg belső forrásokra épült. Az elmúlt tíz évben az uniós pénzek a növekedés 18, a beáramló közvetlen működő tőke 17, a belső források pedig a 65 százalékát finanszírozták. A belső forrásokra való támaszkodás mértéke a következő tíz évben 
70 százalék fölé növekedhet. Ez azt jelenti, hogy az EU-s pénzek egyre kevésbé lesznek fontosak. Sokkal lényegesebb kérdés, hogy a hazai forrásokat jól tudjuk-e aktivizálni. A háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP több mint 110 százaléka, ami a régióban az egyik legmagasabb érték. Miben is áll a családok pénze? Sok állampapír, üzletrész, ami jó, sok készpénz és sok látra szóló betét, ami kevésbé jó. A készpénz a gazdaságfinanszírozási vérkeringésbe nem kerül bele, senkit és semmit nem támogat. A háztartások ma körülbelül 6000 milliárd forint készpénzt birtokolnak. A 8000 milliárd forintnyi látra szóló bankbetét a bankokat támogatja, de ilyen erős jegybanki finanszírozás mellett ekkora összegre a bankrendszernek nincs szüksége. A lakosság mind a készpénz, mind a látra szóló betét után nullaszázalékos kamatot kap. A készpénz és látra szóló betét összege 14 ezer milliárd forint, ami meghaladja az EU hétéves költségvetéséből kapott források nagyságát. A háztartási megtakarítások még mindig kiaknázatlan tartalékot jelentenek.

Maradjunk az uniós pénzeknél még egy kérdés erejéig! Kevesebbet fizetünk be az EU-ba, mint amennyit kapunk. Ha így nézzük, akkor az uniós források nyertesei vagyunk?
Fontos, hogy miként definiáljuk a nettó egyenleget. Ebbe értsük bele az ország profitegyenlegét is! Az unióval szembeni profitegyenlegünk 2014 és 2020 között átlagosan évi nettó 6 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy az EU-s cégek Magyarországon átlagosan évi 7 milliárd euró profitot termeltek, míg a magyar cégek az EU-ban csupán évi 1 milliárd euró profitot realizáltak. Ezt kell szembeállítani évi nettó 4 milliárd euróval, ami az 1 milliárd eurós befizetés és az 5 milliárd eurós transzfer egyenlege. Egy osztással kiszámolható, hogy az unió a profitegyenleg kétharmadát finanszírozta.

A növekedés után foglalkozzunk az egyensúly kérdésével! Hogyan fog az államadósság vagy éppen a jegybank mérlege újra csökkenni?
Ezekről még korai beszélni, bárcsak ott tartanánk! A kormány továbbra sem tett le arról a hosszú távú tervről, hogy csökkenti a GDP-arányos államadósságot. Ha nincs a koronavírus-járvány, akkor 2020-ban 63 százalékra csökkent volna a GDP-arányos államadósság, ami 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az év végére prognosztizált 80 százalékos érték. Egyrészt védekezésre költöttünk, másrészt az alacsonyabb növekedés miatt bevétel esett ki. Tehát GDP-arányosan 63 százalék a fundamentális adósság és 17 százalék a „covidadósság”. Viszont sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint sok más, főként déli EU-tagállam. Az unióban a koronavírus-járvány miatti adósság körülbelül a GDP 17 százaléka, a fundamentális adósság körülbelül a 78 százaléka, a teljes adósság pedig idén elérheti a GDP 95 százalékát. Azaz a járvány fiskális költsége itthon ugyanolyan mértékű, mint az EU-ban, de az előző évtized adósságleszorító politikájának köszönhetően mi alacsonyabb szintről emelkedünk. Mondhatjuk, hogy megőriztük a teljes adósságbeli GDP-arányos 15 százalékpontos relatív előnyünket az unióval szemben. Fontos kérdés még, hogy mi lesz a jegybank mérlegével. A jegybank GDP-arányos mérlege idén 26-ról 40 százalék közelébe emelkedhet, ami nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magasnak. A koronavírus-járványhoz köthető mérlegemelkedés tehát hozzávetőleg 14 százalékpont, anélkül valószínűleg nem emelkedett volna az MNB mérlege. Mind az állam, mind a jegybank mérlegében csak akkor várható fordulat, ha a növekedés végre helyreáll.

Címlapfotó: Ficsor Márton