Nem vész el, csak átalakul az Egyenlő Bánásmód Hatóság

A kormány felszámolja az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) – számolt be a napokban az ellenzéki média. Az elmúlt 15 évben a hatóság számos alkalommal fellépett a diszkrimináció ellen, amely minden bizonnyal már igencsak zavarta a kormánypártokat – magyarázta a hírt az LMBTQ-jogokkal foglalkozó, az Alaptörvény tervezett módosítása miatt a szívárványcsaládokért kampányt indító humen nevű internetes oldal.

A szintén a melegjogokért küzdő Háttér Társaság ügyvivője, Dombos Tamás a Népszavának azt fejtegette, hogy a hátterben politikai bosszú áll, az elmúlt években ugyanis az EBH számos ügyben állapított meg jogsértést állami szervek és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetében.

De valóban megszűnik a hatóság? – kérdeztük a KDNP-s Vejkey Imrét, aki az igazságügyi bizottság erről szóló javaslatát jegyzi. A kormánypárti politikus szerint ez így nem felel meg a valóságnak, mert az EBH valójában jogutódlással beolvad az ombudsmani hivatalba.

„Jelen állás szerint két intézmény foglalkozik lényegében ugyanazzal a feladattal, az alapjogok sérelmének vizsgálatával, illetve a diszkrimináció tilalmával. Arra jutottunk, hogy ezt jobb lenne egy helyen végezni. Ráadásul az ombudsmannak nem volt szankcionálási lehetősége, az ilyen ügyekben az új szisztéma szerint már lesz” – részletezte Vejkey, aki szerint

A hatóság egyébként 2003 óta működik, 2012 óta Honecz Ágnes vezeti, ám a mostani javaslat szerint az integrációval az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre. Arra lapunknak nyilatkozva Vejkey is utalt: az elképzelés, hogy az antidiszkriminációs hatósági jogköröket az Országgyűlés által választott biztos gyakorolja, már a 2000-es évek elején felmerült, az akkori nemzetiségi biztos elő is készített egy erre vonatkozó javaslatot.

Ezt az elképzelést támogatja most a tizenhárom nemzetiségi szószólóból álló parlamenti bizottság is, így a diszkrimináció kérdéskörében (sajnos) érintett roma közösség képviselője is. Érthetetlen, hogy az ellenzéknek akkor mi a problémája vele – hangsúlyozta Vejkey.

Az elfogadása esetén jövő januárban életbe lépő módosító indítvány indoklása szerint az „egyre szélesebb spektrumban elismert emberi jogok védelme szükségessé teszi az állam egymástól függetlenül működő egyes jogvédő szerveinek integrálását, az országgyűlési külön biztosi rendszer helyébe lépő alapvető jogok biztosa eddigi működése a biztosíték arra, hogy ez az integráció erősíti az alapjogvédelem hatékonyságát”.

A törvényben felsorolt védett tulajdonságok közé tartozik a nem, a bőrszín, a nemzetiség, az egészségi állapot, a vallási vagy világnézeti meggyőződés, a politikai vagy más vélemény, a családi állapot, a szexuális irányultság, a nemi identitás, az életkor és a vagyoni helyzet.

Ebben pedig nem lesz változás. Az ombudsmani hivatal nem kommentálja a módosítást, mint írták: „Folyamatban lévő jogalkotási ügyben nem nyilvánítunk véleményt.”