Koronavírus: furcsa számok jönnek Európából

Megállíthatatlanul terjed a koronavírus, a fertőzöttek száma világszerte meghaladta az 53 milliót, a járvány jelenlegi terjedési üteme mellett naponta közel egymillió új Covid-19 esetet diagnosztizálnak. A vírusfertőzés több mint 1,3 millió áldozatot követelt világszerte, hazánkban a háromezret is meghaladta az elhunytak száma.

Szakértők szerint

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem épp a napokban karanténba vonult rektora decemberre teszi a pandémia platószakaszát – amikor már nem növekszik tovább, de még nem is kezd csökkeni az új esetek száma.

Egész Európában felszállóágban van a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány, az EU jelentős részén súlyosabb a helyzet, mint Magyarországon. Hazánk a november eleji adatok szerint az egymillió főre vetített fertőzöttek számában kilencedik, míg az elhunytakéban a tizenhatodik helyen áll a huszonhetek között. Csehországban több mint másfélszer, Spanyolországban több mint négyszer, Belgiumban pedig közel öt és félszer többen hunytak el egymillió főre vetítve, mint itthon. Nem csak az említett országokban, hanem további nyolcban – Portugália, Luxemburg, Csehország, Románia, Írország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Olaszország, Spanyolország Belgium – is siralmasabb a helyzet, mint hazánkban.

Tíz százalékkal többen haltak meg, mint az elmúlt években

A magyarországi halálesetek adatain mostanáig nem látszott, hogy a járvány megnövelte volna a halálozást. Míg 2018-ban a 41. héten a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint még több honfitársunkat is elvesztettük – ekkor 2512-en haltak meg –, mint idén ugyanebben az időszakban, amikor 2509 volt ez a szám. Ám a 42. heti adatoknál – itt tart a KSH jelenleg az adatfeldolgozással – már szembeötlő a különbség. Ezen a héten – október 12-18. között – a statisztika szerint 2623-an haltak meg Magyarországon, ami 2015-ös adatoknál hat,

Hogy a tendenciákat jobban lássuk, a teljes időszak adataiból érdemes kiindulnunk. A KSH legfrissebb előzetes adatai szerint 2020 január elsejétől október 18-áig közel 102 ezren haltak meg, ami 3 százalékkal, mintegy 3200-zal kevesebb az egy évvel azonos időszakához képest.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Halálozások száma nemek és korcsoportok szerint, hetente, itt érhető el

„Mivel az ezt az időszakot jellemző háromszázalékos csökkenés nem egyformán jelentkezik az év minden egyes hónapjában, ezért érdemes havi bontásban nézni, hogy hogyan alakult a halálozások száma” – mondja lapunknak Branyiczkiné Géczy Gabriella, a KSH Népesedési statisztikai osztály osztályvezetője. Az év első két hónapjában jelentős, 13 százalékos csökkenés történt az előző év azonos időszakához képest. Ha a januárt nézzük, ez azt jelenti, hogy míg tavaly 14 ezren vesztették életüket, addig idén 11800-an, ami jóval kedvezőbb adat. Ezt a kiugró különbséget Branyiczkiné a tavalyi szezonális influenzajárvánnyal magyarázza.

A tavalyi „magas bázishoz” képest volt jelentős csökkenés az év első két hónapjában

Mint mondja, ez az oka, hogy 2019 első két hónapjában kiugróan magas volt a halálozások száma, tehát „egy viszonylag magas bázishoz képest csökkent idén év elején ez az adat”. Ezt követően idén március-áprilisban csupán kismértékű, 1,8 százalékos halálozási többlet volt tapasztalható, májusban pedig közel egy százalékkal ismét csökkent a halálozások száma. Ez a tendencia maradt a nyári hónapokban is, ekkor kétszázalékos csökkenést figyelhettünk meg. Ráadásul nem volt igazán hosszantartó kánikula sem, ami kiugróan magas halálozási számot okozhatott volna. Egy nagyon kedvező nyár után jött a szeptemberi fordulat, amikor is tízezer fölé emelkedett a halálozások száma, ami már közel négyszázalékos többletet jelent a tavalyi év azonos időszakához és 3,4 százalékos emelkedést az előző öt év átlagához képest.

Önkormányzati tájékoztatótábla Hajdúböszörményben 2020. november 12-én. A kormány koronavírus-járvány elleni védekezésének részeként a tízezer főnél nagyobb települések egyes közterületein november 11-től kötelező a maszkviselés, a területek kijelölése a polgármester feladata. A helyi önkormányzat döntése értelmében a település teljes belterületén található közterületeken és nyilvános helyeken kötelező a maszkviselés. MTI/Czeglédi Zsolt

Az idei 42. heti halálozási adat a legmagasabb az elmúlt öt év azonos időszakaihoz képest. Az operatív törzs adatai szerint ekkor 205-en vesztették életüket a koronavírus miatt, ami nagyjából megegyezik azzal, amennyivel többen haltak meg idén a 42. héten az előző három év átlagához képest. Az áldozatok száma pedig folyamatosan növekszik, a 43. héten már másfélszer annyian vesztették életüket, mint az azt megelőzőn, míg

Magyarországon tehát az összes halálozás száma ténylegesen arányaiban a koronavírusban elhunytak számával növekedett.

Nézzük, hogyan alakul a statisztika a többi uniós országban!

Cikkünkben az Eurostat legfrissebb, 2020. október 19-én megjelent elemzésének adataiból indulunk ki, amely az év kilencedik (február 24-gyel kezdődő) hetétől a 26-ig (június 22-től kezdődő) hétig tartó időszak halálozási számainak százalékos eltérését mutatja 2016-2019 átlagához képest. A vizsgált időszak lefedi a járvány első hullámát, első ránézésre ez az összhalálozási statisztikában is kirajzolódik, hiszen a korábbi évek átlagához képest az eltérések éppen azokban az országokban, és azokon a heteken figyelhetők meg, ahol és amikor leginkább tombolt a koronavírus. A legnagyobb kiugrást Spanyolország produkálta március 30-tól április 5-ig tartó héten, ekkor ugyanis 2,5-szer annyian haltak meg, mint a korábbi évek ugyanerre az időszakra eső átlaga.

Anomáliák egyes országok statisztikáiban

Az európai uniós összhalálozási statisztikákat összevetve a koronavírusban elhunytak számaival,

Több ország esetében ugyanis úgy tűnik, az előbbi mutatót nem mindig követik az utóbbik, vagyis vannak olyan hetek, amikor többen haltak meg, mint az előző évek átlaga, viszont a koronavírus-statisztikában nyomuk sem volt ezeknek az elhunytaknak.

Ellentmondásra lettünk figyelmesek a görög adatokban. Míg az összhalálozási statisztikában május 11-i és május 18-i héten 16 és 13 százaléknyi növekmény figyelhető meg, miközben ez alatt a két hét alatt a koronastatisztikában mindössze húsz halálos COVID-esetet regisztráltak – ami elenyésző az átlagos halálozási mutatókhoz képest. Tekintettel arra, hogy átlagosan az Eurostat adatai szerint ebben az időszakban 2000 körüli halálozási számokat produkált az ország az elmúlt években, ez a húsz halott semmiképpen sem magyarázza azt a csaknem 550 fős többletet a halálozásokban, amelyek az Eurostat statisztikáiban megjelentek.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Görögországban

Hasonló anomália figyelhető meg a horvátországi adatokban is. Ott a március 23-tól kezdődő héten tíz százalékos többletet mutat az összhalálozási statisztika, míg a koronavírusban elhunytak száma ugyanebben az időintervallumban mindössze öt fő. Ez a szám pedig, szintén elenyésző az átlagos halálozási mutatókhoz képest, hiszen az elmúlt években átlagosan ezer körül vesztették életüket összesen, vagyis az elmúlt évek átlagához képest majd száz fővel többen, miközben koronavírusban mindössze öt halott szerepel a hivatalos adatokban.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Horvátországban

Miben haltak meg ilyen sokan a járvány idején, ha nem koronában?

A ciprusi adatokban is akad furcsaság: a koronavírus-statisztika szerint 16-an vesztették életüket a fertőzés következtében a szigeten a május 18-i héten, miközben ezen a héten 67 százalékos emelkedést mutatnak az összhalálozási adatok az elmúlt évek átlagához képest. Vagyis a szóban forgó héten 53-mal haltak meg többen a korábbi évek átlagához képest, amit csak részben magyaráz a koronavírusstatisztikában rögzített szám, hiszen annak alig harmada.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Cipruson

A litván statisztikában is találtunk némi ellentmondást: a június 8-i héten 16 százalékkal haltak meg többen az előző évek átlagához képest, miközben ugyanezen a héten mindössze négy halottat tűntettek fel a koronavírusstatisztikában. Tekintettel arra, hogy átlagosan az Eurostat adatai szerint ebben az időszakban 705 körüli halálozási számokat produkált az ország az elmúlt években, ez a négy halott semmiképpen sem magyarázza azt a csaknem 113 fős többletet a halálozásokban, amelyek az Eurostat statisztikáiban megjelentek.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Litvániában

Az osztrák adatokat böngészve a március 16-i héten találtunk anomáliát, ekkor 16 százalékkal többen haltak meg az előző évek átlagához képest, miközben ez alatt a hét alatt a koronastatisztikában mindössze tizenöt halálos COVID-esetet regisztráltak – ami elenyésző az átlagos halálozási mutatókhoz képest. Tekintettel arra, hogy átlagosan az Eurostat adatai szerint ebben az időszakban 1582 körüli halálozási számokat produkált az ország az elmúlt években,

amelyek az Eurostat statisztikáiban megjelentek.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Ausztria

Hasonló eltérésre lettünk figyelmesek a szlovén adatokban: az összhalálozási statisztikában az április 6-i héten 19 százaléknyi növekmény figyelhető meg, miközben ez alatt a hét alatt a koronastatisztikában mindössze huszonöt halálos COVID-esetet regisztráltak. Ez a huszonöt halott pedig semmiképpen sem magyarázza azt a csaknem 68 fős többletet a halálozásokban, amelyek az Eurostat statisztikáiban megjelentek, ugyanis ebben az időszakban 355 körüli halálozási számokat produkált az ország az elmúlt években.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Szlovéniában

A szlovák adatokban is találtunk némi eltérést, a március 16-i héten az összhalálozási statisztikában 10 százaléknyi növekmény figyelhető meg, miközben ez alatt a hét alatt egyetlen halálos áldozat sem szerepel a koronavírusstatisztikában. Márpedig ez elég érdekes, hiszen az Eurostat adatai szerint ebben az időszakban az elmúlt években átlagosan 1077 körüli halálozási számokat produkált az ország. Vagyis miközben 108-cal többen haltak meg az előző évek azonos időszakához képest, addig egyetlen ember sem szerepel a koronavírus-statisztikában.

Forrás: Eurostat, Heti halálozások 2020-ban a 2016–2019-es átlaghoz képest (2016–2019-es átlag = 100) Szlovákiában

Ezek az eltérések felvetik a gyanút, hogy

Nézzük, mit ír a sajtó az esetleges adatkozmetikázásokról. A horvátoknak például összezördülése is volt a hollandokkal, akik azzal vádolták meg az Andrej Plenkovic vezette kormányt, hogy visszatartottak a nyár folyamán koronavírus-adatokat. A görög kormánnyal szemben is felmerültek a statisztika hamisításáról szóló vádak, a The Telegraph brit lap részletekbe menően foglalkozott az üggyel; a hamisítás elsősorban az olyan turistaparadicsomokat érintette, mint Szantorini vagy Mikonosz – bár itt az ellenzék által hangoztatott vádak arról szóltak, hogy a turizmusipar nyomására a szárazföldön vette nyilvántartásba az onnan visszatérő covid-betegeket, ezzel „szétterítette” az igazolt fertőzötteket a görög szárazföldön, elfedve a tényeket a szigetek átfertőzöttségéről, turisták tízezreit veszélyeztetve az ellenzék szerint.

Bár az Eurostat halálozási adatai között augusztusi számok még nem szerepelnek, erős a gyanú, hogy Málta is bekerülne az anomália-válogatottba, tekintettel arra, hogy a turizmusból élő kis szigetországban valamiért éppen a főszezonban fogták vissza a tesztelést, aminek eredményeképpen a szezon végeztével, amikor újra visszaálltak a tesztelésre, ugrott meg jócskán a fertőzöttek nem csak száma, de aránya is.

A KSH Népesedési statisztikai osztályvezetője szerint a jelenleg elérhető nemzetközi szervezetek adatbázisai alapján a különböző országok halálozási számainak összehasonlításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni az adatok elemzésekor, hogy egyrészt

másrészt pedig nem minden országnak vannak adatai ugyanazokra az időszakokra. Ráadásul a jelenleg rendelkezésre állók is előzetes adatok, így nem kizárt, hogy azokat még felülbírálják, és pár héttel később jóval magasabb szám fog megjelenni a statisztikákban. Minél messzebb vagyunk egy adott időszaktól, annál biztosabbak ezek az számok – hangsúlyozza.

Azt pedig, hogy egy halálozás okaként mit tűntetnek fel a statisztikában, minden esetben az orvoson múlik, ő dönt ugyanis arról, hogy mi szerepeljen a halottvizsgálati bizonyítványban. Ha az elhunytnak olyan krónikus keringési vagy rosszindulatú daganatos betegsége volt, amely önmagában is halálhoz vezethetett volna és az orvos a koronavírus-fertőzést a kísérő betegségek között tüntette fel, akkor az elhunyt halálának alapoka a korábban fennálló krónikus betegség. Csak abban az esetben kell a fertőzést alapbetegségként feltüntetni, ha az okozta közvetlenül a halálozást. Ennek eldöntése, illetve a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése az orvos feladata. A KSH-ban a halálozási alapok kiválasztása a WHO kiválasztási szabályrendszere mentén történik, Európában és a világon mindenütt igyekeznek ezeket a szabályokat betartani.

Mi a helyzet az influenzával?

„Nagyon kevés esetben írják be az orvosok a halottvizsgálati bizonyítványra az influenzát, mint a halálozás alapokát, tavaly és tavalyelőtt kevesebb, mint száz ilyen eset fordult elő” – szögezi le Branyiczkiné. Ám a szezonális influenza idején – ez az év első három hónapjára jellemző – az év többi hónapjához képest kimagaslók az összhalálozási adatok, ám ez nem jelenik meg az influenza miatt elhunytak számaiban. Az látszik, hogy ez a halálozási többlet inkább a légzőrendszeri (hörghurut, tüdőtágulat, asztma), vagy a keringési rendszer betegségeinél jelentkezik – mutat rá az osztályvezető.

Nyitófotó: Mátrai Dávid, Mandiner