Kultúrtörténeti pillanatnak nevezte Káel Csaba a Nemzeti Filmintézet új internetes filmtárának, a Filmionak az elindítását múlt heti sajtótájékoztatóján. Az új magyar streaming felületen keresztül mostantól elérhetők a közelmúlt nagy magyar mozisikerei a Valami Amerikától A Viszkisen át az Oscar-díjas Saul fiáig, de a korábbi klasszikusok várva várt darabjai is, mint a Hyppolit, a lakáj, A tizedes meg a többiek, A tanú, a Körhinta, a Régi idők focija, a Megáll az idő, vagy akár a Szamárköhögés. „Nagyon fontos, hogy a fiatalok minél több magyar filmet érjenek el, hiszen így tudhatják meg, hogy kik is valójában. A film teszi ugyanis a legjobban átélhetővé az identitásunkat” – mondja lapunknak a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Káel Csabát az „új magyar Netflixről” kérdeztük.
Nyitókép: Megáll az idő (1982)
Mostanában többnyire az SZFE-s történések miatt keresték önt, pedig mint a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos egészen másra kapott megbízás. Most itt a Nemzeti Filmintézet által életre hívott Filmio filmtár: szükség volt már erre?
Égető szükség volt már rá, hiszen, ha megnézzük a világ mozgóképiparainak és ágazatainak változását, láthatjuk, milyen óriási igény van a streamingszolgáltatásokra. A letölthető tartalmak iránti érdeklődés elképesztően megnövekedett, az online tartalomfogyasztás megkerülhetetlen lett a filmforgalmazásban, így az efféle platformok fejlesztése a világon mindenütt nagyon előrehaladott. Az igény a járványhelyzet miatt pedig még tovább nőtt, hiszen a mozik zárva vannak.
Tehát megszületett a „magyar Netflix”?
Van egy másik indok is a háttérben: sajnos a hazai gyártású filmek számára kevés mozi áll rendelkezésre. Egyrészt a nagy multiplexek, a plázamozik elsősorban a hollywoodi típusú filmcsomagok számára lettek kitalálva, ezek a filmek nagy nemzetközi hírveréssel, sztárokkal és elképesztő marketinggel együtt érkeznek a mozikba. Ezeket a legegyszerűbb befogadni, a nagy promóciós háttér miatt nem kell plusz energiát belerakni. A magyar filmek sajnos nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, egyetlen magyar alkotás sem tudja felvonultatni ezt a marketing arzenált. A Nemzeti Filmintézet az elmúlt fél évben kidolgozott egy új rendszert, amelyben a magyar filmek promócióját sokkal eredményesebben lehet támogatni. Ha a Nemzeti Filmintézet letette egy film gyártása mellett a voksát, onnantól kezdve egészen a befejezésig folyamatos marketinggel szeretnénk végig kísérni az alkotásokat.
Káel Csaba
Annak ellenére, hogy elképesztően gazdag 120 évet tudhatunk magunk mögött, a mostani fiatalok mégis szinte csak hollywoodi filmeket fogyasztanak. Miért nem nyitottak a magyar alkotásokra?
Keveset hallanak róluk. Egy hollywoodi film jó pár hétig megy a mozikban, a magyar filmek nagy része elég hamar lekerül a műsorról. Mivel nincsenek úgy beharangozva, mint az amerikai vetélytársaik, jóval kevesebben mennek el rájuk. Sokan szembesülnek azzal, hogy szerettek volna megnézni egy magyar filmet, de nem tudták, mert már levették a műsorról. Ebből a szempontból is nagyon lényeges a Filmio. A magyar nemzeti mozgóképkincset fogja össze és teszi elérhetővé egy korszerű platformon. Olyan alkotók találhatók meg rajta, mint Kertész Mihály világhírű rendezőnk, vagy azok a színészlegendák, akik végig kísérték az életünket. Minden nemzedék úgy viszonyul a maga színészeihez, mint saját ismerőseihez.
Hogy miként éltek a szüleink, nagyszüleink, mi történt velük. A film teszi mindezt legjobban átélhetővé. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy a fiatalok minél több magyar filmet érjenek el, hiszen így tudhatják meg, hogy kik is valójában. Mivel ez a filmtár hétről hétre gyarapodni fog, így összeköti majd a múltat és a jelent, és a jövőbe mutat. Ez a hatalmas mozgókép-kincs végre közkinccsé válik.
Olyan filmek is lesznek fent, amelyet sosem játszottak a mozik?
Igen, számos fontos dokumentumfilm, izgalmas rövidfilm és televízióra készült alkotások is elérhetők lesznek. Nem is beszélve a XXI. század „nagyregényeiről”, a virágkorukat élő sorozatokról. Ez utóbbiak kifejezetten a streamingszolgáltatással találják meg az utat a nézőkhöz;
Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
A közép-európai régióban egyedülálló kezdeményezés ez, és most a V4-ek felé is kiterjesztenék az ötletet. Hogyan fog ez működni?
Első körben a filmarchívumokat szeretnénk összekapcsolni. Közép-Európa legnagyobb filmarchívuma a magyar. Először a régebbi filmek kapcsán indítjuk az együttműködést, erről már tárgyalunk. Utána szeretnénk jó pár koprodukciót készíteni, amelybe nem csak a V4-ek, hanem a közép-európai országok is beszállnának. Végül pedig szeretnénk új filmek kapcsán is tárgyalni velük. Számunkra az is kiemelten fontos, hogy egy-egy régebbi Menzel- vagy Wajda-klasszikust is – amit itthon nagyon szeretnek az emberek – elérhetővé tegyünk. Ezek is hozzátartoznak a mi közös közép-európai történelmünkhöz, a Filmio ezt a hiányt is pótolhatja.
Ez pedig szintén az identitásunk része, hiszen nem csak a történelmünk vagy a kulturális hátterünk, de a jövőnk is összekapcsolódik. Ez a térség a közös otthonunk.
Pár napja startolt el a filmtár. Hogy sikerült az indulás? Milyenek voltak az első visszajelzések?
Nagyon sikeres volt. Fantasztikus visszajelzéseket kapunk mindenhonnan. Természetesen az ilyen rendszerek indulásakor mindig megjelenik a technika ördöge, de folyamatosan dolgozik a csapat a háttérben. A Filmiót folyamatosan fejlesztjük, a minap jött ki például az iOS alkalmazás.
Már évek óta restaurálják, újítják fel a kópiákat. A rövid kis beharangozó videójukban gyerekkori mese-és filmélmények részletei villantak fel egy-egy kép erejéig gyönyörű kiadásban. Hogyan kell elképzelni egy ilyen felújítási folyamatot?
Nagyon lényeges, amit kérdez, mert a Filmio a legjobb minőségben kívánja a nézőkhöz eljuttatni a tartalmakat. Pontosan azért, mert korábban kalózfelvételeken, VHS-en vagy DVD-n keresztül elég rossz minőségben voltak elérhetők. Fontos, hogy azokat a régebbi tartalmainkat rakjuk föl, amit a Filmintézetben működő Filmarchív a Filmlaborral közösen felújított. Egy ilyen felújítási munka komoly dolog, mert a film sérülékeny hordozó. Sok karc és kosz rakódik rá.
Kiszedik a karcokat és a szennyeződéseket, visszaállítják a színhelyességét, felújítják a hangot, majd az egész egy digitális formátumba áll össze, és így kerül föl. Nagyon klassz élmény ezeket a régi filmeket ma is élvezhető minőségben látni.
Rengeteg lehetőség rejlik ebben a platformban.
Kevés szó esik arról, pedig hiánypótló az is: a Filmióval egy korszerű oktatási eszközt is létrehozunk. Hiszen ez a tanárok számára is lehetőséget biztosít, egy-egy választott filmet most már könnyen meg tudnak mutatni a diákoknak. Közben készülnek az oktatási segédanyagok is.
Ez az első olyan tár, ahol így egyben megtalálhatók a magyar filmek. Ha jól tudom, egyéb érdekességek is felkerülnek a filmeken kívül.
Már az is csodálatos, hogy a filmek eredeti moziplakátjaik fogadnak a nyitóoldalon. Gyakran nem is nagyon emlékszünk a filmek moziplakátjaira, pedig ez is egy bámulatos gyűjtemény!
Emellett, ha az ember kiválaszt egy filmet, extra tartalmakat is láthat – standfotókat, werkfotókat, werkfilm-részleteket, rendezői kommenteket –, hasonlóan egy DVD kínálatához. Folyamatosan zajlik a tartalmi és a technikai fejlesztés.
A filmintézet tárgyal a Színház- és Filmművészeti Egyetem teljes archívumának átvételéről is. Ezek színházi előadások is lesznek, vagy csupán filmek?
Előadások nem, csak vizsgafilmek. Jó pár neves alkotónk ott kezdett az egyetemen, jó lenne az ő korai munkáikat is elérhetővé tenni, erre most végre van lehetőségünk. Lesznek köztük rövidfilmek és dokumentumfilmek is. Nagyon izgalmas tartalmakkal várjuk a közönséget!
Fotók: Földházi Árpád, Nemzeti Filmintézet, Filmio
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.
Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Miért döntött úgy, hogy felhagy a filmproducerkedéssel? Mi a véleménye az „abszolút filmszínházról”? Erről is kérdeztük a Thália Színház igazgatóját, aki az Eszenyi-ügy margóján egyúttal azt is leszögezte, végre napvilágra kell kerülniük a több évtizedes színházi visszaéléseknek.
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
A legkisebb, 3-6 éves korosztály van leginkább kitéve a hőség veszélyeinek.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
