Most már lmbtq+ közösségről kell beszélni, hiszen egyre több nemi identitást definiálnak. Nem félő, hogy előbb-utóbb a valóságtól elrugaszkodott kategóriák lesznek az elfogadottak?
D. D.: Hallottam olyan esetről, amikor egy férfi a benzinkúton az autója tanknyílásával közösült. Ezek az aberrációk most még extrémnek számítanak, de hosszú távon a normák fellazítása odáig vezet, hogy az abnormalitás lehetőséggé válik.
B. A.: Nem tartok attól, hogy ez megvalósul. A történelem során voltak olyan indián törzsek, amelyek akár tíz nemet megkülönböztettek egymástól. Figyelték a gyermekeiket, a felmenőiket, és úgy tartották, hogy van egy skála, amelyen valahol meghatározhatók az emberek a nemi identitásuk szerint. Ha már csak annyit törvényi erőre emelnének a döntéshozók, hogy ez rendben van, nagyot lépnénk előre. Azzal elismernénk, hogy nincs szó társadalmi degenerációról.
A történelem során voltak olyan indián törzsek, amelyek akár tíz nemet megkülönböztettek egymástól”
„Amikor a partnerem elkezdte a nemi átváltozását, leszbikusidentitásom központi jelentőségű volt az életemben és az önfelfogásomban már egy évtizede, és nem tudtam, hogy az átváltozása mivé tesz engem. Egyesek azt mondták nekem, hogy továbbra is »nyilvánvalóan« leszbikus vagyok, de másoknak épp az volt nyilvánvaló, hogy heteroszexuális lettem, vagy biszexuális. Számomra egyáltalán nem volt nyilvánvaló semmi, és sokáig küzdöttem magammal. Most egy transznemű férfi partnere voltam, miközben leszbikus voltam, és belenyugodtam, hogy nincs neve annak, aminek gondolom magam. A queerek és transzok családja tagjának gondolom magam” – idézet egy feminista kötetéből. Ez is a normalitás kategóriája?
B. A.: Csak szigorú szakvélemények alapján szabad nemátalakító műtéteket végezni. Ismerek olyan transzneműt, aki férfiként egy maraton lefutása során nézett szembe önmagával, és rájött arra, hogy nőnek érzi magát. Sosem érezte jól magát a bőrében, a hosszútávfutás részben ennek a megoldásaként lett az élete része. Nála nem volt kétség, hogy szükség van az átalakításra. Az idézet feltehetőleg egy olyan személytől származik, aki nem kapott megfelelő külső és szakmai segítséget. Megkockáztatom, hogy rossz döntést hozott.
D. D.: Volt olyan eset, amikor egy férfit a párkapcsolati kudarca után a környezete rávezetett arra, hogy legyen nő. Csupán azért, mert volt egy rossz élménye! Vagy például egy egyetemista fiú azért lett homoszexuális, hogy az ilyen életet élő barátai nehogy kirekesszék. Minél agresszívabb tehát a folyamat, annál több rossz döntés születik, annál többen sodródnak bele borzalmas helyzetekbe. Szerintem fontos a jogrend, hogy legyen megfelelő iránymutatás.
B. A.: A liberalizmus szerint is szükség van a stabil jogrendre, mint ahogyan arra is, hogy a társadalom lépjen fel a kirekesztés ellen.
Bősz Anett
1986-ban született Budapesten. Közgazdászdiplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, jelenleg az intézmény doktoranduszhallgatója. A Magyar Liberális Párt alapítója, 2019 novemberétől elnöke. Pártja a 2018-as parlamenti választáson az MSZP–Párbeszéd szövetséget támogatta, így egy listás képviselői mandátumhoz jutott. Még májusban kilépett a Párbeszéd-frakcióból, és függetlenként folytatta. Tavaly beült a Demokratikus Koalíció frakciójába.
1986-ban született Budapesten. Közgazdászdiplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, jelenleg az intézmény doktoranduszhallgatója. A Magyar Liberális Párt alapítója, 2019 novemberétől elnöke. Pártja a 2018-as parlamenti választáson az MSZP–Párbeszéd szövetséget támogatta, így egy listás képviselői mandátumhoz jutott. Még májusban kilépett a Párbeszéd-frakcióból, és függetlenként folytatta. Tavaly beült a Demokratikus Koalíció frakciójába.Az nem kirekesztés, hogy petíciót indítottak, és támadták Bagdy Emőke pszichológusprofesszort, aki a korai érzékenyítés veszélyeire hívta fel a figyelmet?
B. A.: Elismerem a professzor asszony szakmai tevékenységét, de ebben a kérdésben nem értek vele egyet. Ami vele történt, a forrongó társadalmi indulatok egyik megjelenési formája. Az, hogy az internetes közösség, a legtöbben nevet és arcot nem vállalva, képes így eljárni, sokat elárul az ország állapotáról, a békétlenségről.
D. D.: Pont azok lépnek fel Bagdy Emőkével szemben, akik arról beszélnek, hogy fogadjuk el őket, mert ők mások. Azt viszont nem tudják elfogadni, hogy neki más az egyébként szakmailag megalapozott véleménye. Éppen ezért hiteltelen toleranciáról beszélniük.
B. A.: Hosszú ideje vívom a harcot a liberális közösségen belül, hogy el tudjam mondani: nem az a cél, hogy mindenkit liberálissá tegyünk, vagy csak azt fogadjuk el, ha valaki a liberális gondolat szerint vélekedik a világról. Hiszen így sok tekintetben ugyanúgy járunk el, mint a kormány. Ezért lenne szükség arra, hogy a társadalmi szervezési alapelvek közt szerepeljen a tolerancia. Kell egy minimum, amelyet mindenki elfogad. Dóra könyvdarálása már nem fogadható el, ez nem fér a minimum keretei közé.
Dúró Dóra
1987-ben született Szentesen. Politológusdiplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 2010 és 2018 között a Jobbik képviselője, 2014 és 2016 között frakcióvezető-helyettese. 2014-től 2018-ig az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. 2018-ban korábbi jobbikos politikustársaival együtt megalapította a Mi Hazánk Mozgalom pártot, amelynek máig elnökhelyettese. Férjezett, négy gyermek édesanyja.
1987-ben született Szentesen. Politológusdiplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 2010 és 2018 között a Jobbik képviselője, 2014 és 2016 között frakcióvezető-helyettese. 2014-től 2018-ig az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. 2018-ban korábbi jobbikos politikustársaival együtt megalapította a Mi Hazánk Mozgalom pártot, amelynek máig elnökhelyettese. Férjezett, négy gyermek édesanyja.Azzal egyetért, hogy a könyvrombolás a náci könyvégetőket és a kommunista könyvzúzdákat idézi?
D. D.: A könyv szerintem adathordozó, papír és nyomdafesték. Korábban azért semmisítettek meg könyveket, mert fontos adathordozók voltak. Ma a Facebook darálja a neki nem tetsző kommenteket; eltüntetik a bejegyzéseinket, korlátozzák pártunk, a Mi Hazánk Mozgalom – egy bejegyzett párt – oldalát. Ez abszurd! Az adathordozó értékét a tartalma adja meg. A mesekönyv ledarálásának akkora visszhangja lett, hogy jogalkotási kényszerbe került a kormányzat, és szerintem lesz valamilyen következménye. Egyébként tavaly az arról szóló javaslatomat, hogy az iskolákban csak ellenőrzött szervezetek tarthassanak szexuális felvilágosítást, nem kísérte különösebb sajtóvisszhang, és le is söpörte az Országgyűlés, benne a Fidesz képviselői.
B. A.: Nincsenek illúzióim, ezt a kormányt nem lehet jogalkotási kényszer alá helyezni ellenzékből. Kitartok amellett, hogy a könyvdarálásnak rendkívül rossz optikája van. Értékítéletünk lehet egy könyvről, de nem dönthetünk arról, hogy melyiket daráljuk le vagy égessük el.