Az LMP dugódíjat vezetne be Budapesten

Wintermantel Zsolt (Fidesz) szerint abszurd a Budapestet vezető baloldali koalíció részeként politizáló LMP élhető város koncepciója, amelyből kizárnak lényegi városfejlesztéseket – írja a Magyar Nemzet. Az LMP budapesti elnöke egyébként könnyen cáfolható, érvénytelen állításokra hivatkozva terveztetné újra a Galvani hidat. Ferenczi István, az LMP budapesti elnöke szerint a kormányzati beruházásként megvalósuló Galvani híd – amely a főváros peremén köti össze Pestet és Budát – viszonylagosan nagy kapacitása önmagában is probléma, mert szerinte automatikusan növelné a Budapestet terhelő autósforgalmat.

Dugódíj?

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke odáig ment, hogy a Galvani-projektet újra kell tervezni „hidastul, közutastul, mindenestül”. Úgy vélte, Budapest egyre élhetetlenebbé válik, s ennek az autós közlekedés az oka, s hogy a kabinet „minden fejlesztési célt ennek rendel alá”. Figyelemre méltó, hogy ezt Ferenczi részben a dugódíj bevezetésével oldaná meg. Az pedig több mint ironikus, hogy az LMP politikusa számos ponton is az előző városvezetés alatt elfogadott budapesti mobilitási tervre hivatkozik.

Vitézy Dávid érvei

„Az új Duna-híd közvetlen összeköttetést és gyorsabb közlekedési lehetőséget teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. Az utazási idő rövidülésével, a felesleges kerülők megszűnésével az autók károsanyag-kibocsátása is csökken” – fejtette ki lapunk kérdésére Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. A közlekedési és városmobilitási szakértő hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedésekkel támogatva az új Duna-híd naponta akár több mint ötvenezer személygépkocsival tehermentesítheti a belvárost.

Szavai szerint a sugárirányú, belvárosba igyekvő autóforgalom bővülését okozó közúti kapacitásbővítéseket a kormány sem támogatja, és a BFK sem dolgozik ilyeneken. „A körgyűrűs kapcsolatok fejlesztése azonban nem tartozik ebbe a nemkívánatos körbe, sőt a ma egymástól elzárt, sokszor csak jelentős kerülő árán átjárható külsőbb kerületek jobb összekapcsolása révén csökkentheti a sugárirányú útvonalakra nehezedő nyomást és összességében csökkentheti az autóforgalom által megtett kilométereket Budapesten” – fogalmazott Vitézy, hozzátéve: az új hídon a közösségi közlekedés az autóközlekedéssel egyenrangú szerepet tölt majd be. Hangsúlyozta: a Galvani-projekt illeszkedik a budapesti mobilitási tervhez is.

Nem része a lényegi fejlesztés az LMP-koncepciójának?

Az már csak hab a tortán, hogy Kanász-Nagyék az LMP „programjának” részeként említették az az agglomerációs és budapesti tömegközlekedés jegy- és bérletintegrációját, holott az már jelenleg is az asztalon van, a BFK egy megvalósíthatósági tanulmányt készít a témában. „Teljesen abszurd, hogy az élhető város LMP-féle koncepciójának nem része az olyan lényegi fejlesztések elvégzése, mint a szükséges autóutak vagy hidak megépítése. Sokadjára bizonyosodik be, hogy a környezetvédelem, az élhető város koncepciója nem szabad hogy kimerüljön a frázisok pufogtatásában. Ha az LMP nem akarja, hogy a kormány fejlesztéseket hajtson végre Budapesten, akkor álljon elő ezzel, és ne különféle mondvacsinált indokokkal akadályozza a beruházásokat. Ha fontos számukra a környezetvédelem és egyáltalán van befolyásuk a főpolgármesterre, akkor inkább érjék el nála, hogy ne csökkenjen tavasztól a Bubi-kerékpárok száma és addig se állítsák le a közösségi kerékpár-szolgáltatást” – reagált a Magyar Nemzetnek az LMP elképzeléseire Wintermantel Zsolt, a BKK igazgatóságának fideszes tagja.

Kép forrása: KKBK