Az ellenzéki szavazók a miniszterelnök-jelöltre mindenképpen, egyéni képviselőjelöltekre csak akkor támogatnák az előválasztást, ha az indokolt – áll az IDEA Intézet kutatásában.
Az IDEA Intézet 2020. szeptember 30 – október 4. között készített felmérése szerint az ellenzéki szavazók többsége egyre jobban ismeri a választásokon elképzelhető együttműködési formákat, azok kormányváltást eredményező feltételezett hatásait. Elsöprő többségük támogatna valamilyen esetben egy miniszterelnök-jelölt személyét eldöntő előválasztást. Ez nem meglepő, hiszen az utóbbi időben az ellenzéki nyilvánosságban több olyan párt vagy mozgalomvezető személy is növelte ismertségét, akik sokszereplőssé tennék a pozíció kiválasztásáért folytatott rivalizálást.
Ez egy olyan szokatlanul egységes és magas elfogadottságot jelentő arány, ami világos üzenet az ellenzéki pártok vezetői számára. Ehhez képest árnyaltabb a megítélése az egyéni választókerületek szintjén megrendezendő előválasztásnak, ugyanis az ellenzéki szavazók többsége csak ott tartana előválasztást, ahol több esélyes jelölt is indul a pozícióért – áll az IDEA Intézet kutatásában.
A vizsgálat szerint az ellenzéki szavazók 93 százaléka támogatja a miniszterelnök-jelölt személyét érintő előválasztás megrendezését. 58 százalékuk mindenképpen szükségesnek tartaná, 35 százalékuk csak akkor, ha erről az érintett pártok nem képesek időben megállapodni.
Az ellenzéki szavazók többsége (52%) nem támogatja az előválasztást a listán szereplők sorrendjére nézve. Okkal feltételezhetjük azt, hogy a válaszadók szerint a listákon szereplő politikusok pozícióját leginkább a pártoknak kell meghatározniuk. A kormányváltó szavazók egy része (40%) azonban úgy gondolja, hogy ezen a szinten is beleszólna a pártok között kötött megállapodásban.
Az egyéni jelöltek kiválasztásában is a korábbi előválasztási technikákat értékelő racionalitás jellemzi az ellenzéki szavazókat. 54 százalékuk csak azokban a választókerületekben tartana a közös ellenzéki jelölt személyéről előválasztást, ahol több esélyes jelölt is indul a pozícióért. Harmaduk (33%) még akkor is előválasztással legitimálná a véglegesen induló ellenzéki jelöltet, ha egyértelműnek tűnik esélyességének és támogatottságának kiemelkedő szintje.
(Forrás: IDEA Intézet)
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
Kelemen Hunor szerint azzal, hogy Soós Zoltánt bilincsben mutatják a világ előtt, olyan üzenetet küldött a román ügyészség, ami elfogadhatatlan.
Francois Bayrou már a negyedik kormányfő lesz Emmanuel Macron elnöksége alatt.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
Salist az olasz bíróság négyszer is elítélte az évek folyamán.
„Mi egy dolgot tudunk tenni, mi próbálunk baráti viszonyt kialakítani Romániával” – hangsúlyozta a kormányfő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
