Séta a brutalista Budapesten

Le Corbusier svájci születésű francia építész lakóépület-modelljeit (ezen belül is az Unité d'Habitation épületet) tekintik az első tisztán brutalista alkotásoknak, azonban a stílusirányzat elemei felismerhetőek voltak már az 1900-as évek skandináv építészeti formáin is. A nyugat-európai értelemben vett brutalizmus a beton anyagának „szépségét” kívánta visszaadni (francia: béton brut). Le Corbusier brutalista épületeinél a beton dominanciájának fenntartása mellett a legfontosabb a könnyedség látszatának megtartása volt. Apró színes ablakok és különböző színűre festett falak alkottak egy óriási kompozíciót, amelynek így nem tömege, hanem formái keltik fel a figyelmet. Úgy tartották, hogy

A brutalista épület a nyugati művészetfelfogás szerint nem követi a természet vonalait, azonban lehetőséget ad új formák kipróbálására. A szovjet értelmezés – és művészetfejlődés – szerint azonban ez egy modern leegyszerűsítési módszere a korábban megismert épületformáknak. 

A művészeti alkotásként létrehozott brutalista épületek esetében nem a hasznosság az első számú szempont, hanem a modernista értelemben vett szépség és a modern ember új igényeinek kielégítése. Kollaborál a tér és szín egy megbízható, stabil épületszerkezettel. A kommunista brutalizmus egyenes vonalai és darabossága idegen a szemnek, nem illik bele a társadalom eddigi épületekről alkotott képébe. Mivel a betonfelületek gyakran nincsenek színekkel és átgondolt térelosztással ellensúlyozva – továbbá nincsenek kiegészítve olyan térszerkezeti elemekkel, melyek enyhe ívet adnának az épület élesen szögletes alakjához – természetellenesnek tűnnek.

Olcsón sokat, a szocialista brutalizmus

A szovjet blokk kommunista államberendezkedései mereven elhatárolódtak a korábbi művészeti irányzatoktól. A művészet összes ága központi irányítás és cenzúra alatt működhetett azért, hogy az kommunista propagandát közvetíthessen a nagyközönség felé. Budapest panelépületei közül nem mindegyik brutalista, és a brutalista épületek közül nem mindegyik szocialista. A kommunizmus úgy használta fel a brutalizmust, ahogyan az a legkényelmesebb volt: funkcionális propagandaként. A saját értékrendszerét tükrözte, társadalmilag elfogadott, felhasználható formában.

Egy korábban ritkán előforduló alapanyag vette át a tégla szerepét: a vasbeton. A kommunista építkezési stílus a hatvanas-hetvenes években jellemzően vasbetont alkalmazott, amelynek visszamaradt gigantikus példányai még ma is tisztán felismerhetőek az érintett országok építészeti formáin. A világháborúk után a modernista építészeti irányzatokkal való kísérletezési folyamat elkezdődött.

Magyarországon a brutalista épületek építését szintén a szükség és a központilag irányított művészet tette lehetővé, melynek nem volt igénye a hagyományos és természetes formák megőrzésére. Szovjet mintát követve eltúlzott, blokkosított összképet adtak az új épületek.

A nyersbetonnal való építkezés lehetővé tette, hogy speciálisan formázott alapú épületeket hozzanak létre, amelyek később sokféle célt szolgáltathattak: lakóépületek, szobrok vagy központi pályaudvarok is épültek betonból. A két világháborúból ébredező ipar hatalmas pusztítással nézett szembe. Lakóhelyteremtési célzattal a funkcionális és viszonylag gyorsan megépíthető épületformák részesültek előnyben, de a korábbi téglaházak alapanyagai drágává váltak a válságos időszakban, további hátránya pedig a lassú építési tempó volt. Amíg a téglaház alapanyagait beszerezték, az építkezést elkezdték, és a mesteremberek az utolsó simítást is elvégezték a nagyobb házakon, akár évek is eltelhettek. Erre nem adott lehetőséget a lakásínség időszaka. Előkerült az építészeti eszközök apróbetűi közül a vasbeton, amely időtálló, könnyen formázható, gyorsan és 

Hátránya, amellyel az utókornak kell szembenéznie, hogy nehéz az elavult épületeket karban tartani, ideje végéhez érve pedig különösen nehéz úgy felrobbantani, hogy a környezetében ne keletkezzenek jelentős károk. A már nem működő, alapjaiban sérült vasbetonházakat gigászi méretük és központi, sűrűn beépített környezetük miatt ritkán tudják eltüntetni, hogy új építkezéseknek adjanak helyet. A budai kerületek értékes építkezési helyszínek, azonban sok „jelenleg kihasználatlan” területet a kellemetlen vasbeton épületek foglalják el. Látványukkal és kezelhetetlenségükkel lerontják a környezetük értékét, tájsebet okoznak. Élettani hatásuk, hogy gátolják a széljárást, és csak nehezen vagy egyáltalán nem korszerűsíthetőek.

A hexagon térhódítása

Szabó István építész elképzelése alapján épült meg 1983-ban a Dél-Budai Református Egyházközösség temploma. Megtalálni ma már nehezebb feladat, mint közvetlenül építése után volt, mert a nyolcvanas években még nem volt a mai képéhez hasonlóan beépítve a környék. Ma már nem egy földből kiálló nyers betontömb látszatát mutatja a templom, ugyanis sűrűn körbeültették fákkal és cserjékkel, csak távolról szemlélve lehet felismerni a tető hexagon formáját, amely panel elemekkel van keresztbe szelve. A fémlemezek visszaverik a napfényt, így

A környező magas lakóépületek és a régi – eredeti – kelenföldi téglaépületek között foglal helyet. A fölből ferdén kiálló hexagon test bordázott és sima bádoglemezekkel van lefedve, amely nem engedi a klasszikus beton alapanyagot dominálni. Egy épület nem lesz pusztán attól brutalista, hogy betonból készült.

Ez a templom az egyik példa arra, hogy a Magyarországon

Sokkal inkább a korábban „megbotránkoztatónak” megismert formák újra köztudatba hozása lehetett a cél. Erről is tanúskodik az épülettel szerves egységet alkotó, mégis különálló szobor, amely a templom bejárata mellett foglal helyet. Nem okoz a földszintről feltűnő tájsebet, ugyanis a fák és a közeli panelházak eltakarják, így maradhatott egy rejtett pontja a fővárosi brutalista építészettörténetnek. 

Egy hatszögalapú hasáb formáját képezi a templom, amely ferdén nő ki a földből. A belső tér alapja és a tetőt képező üvegfelület hatszögalakú. Nem a templom legmagasabb pontján foglal helyet a református egyházat jelző csillag, hanem a hasáb közepén, a bejárat fölött. Körben tartóelemek hálózata biztosítja a falakat és nem utolsó sorban extrém modern formájával „díszíti” is a templom belső terét. A fény a nap nagy részében az oltárra és a hívek ülőhelyeire vetül. 

Hengerből hotel 

A főváros budai oldalán található körszállót – a Hotel Budapestet – számos mítosz övezi. Tartják nyugati és keleti ember találkozási pontjának ugyanúgy, mint a budai és pesti emberének. A hotel 1967 óta uralja a környező tájat robosztus hengeralakjával, amely egy téglatest alapzaton helyezkedik el. A hiedelmekkel ellentétben ez a vasbeton épület nem forog a saját tengelye körül, és nincsenek benne speciálisan íves szobákba tervezett bútorok sem, azonban töretlenül és sikeresen üzemel megnyitásának első pillanatától kezdve. Budapesten a brutalista stílushoz köthető épületek közül sok ma is üzemel hotelként vagy irodaházként.  

Ellenben a kor egyik bravúrjának számított az íves falakhoz illeszkedő, szabályos, látszólag négyszögletesnek tűnő belső teret létrehozni. A henger mint a kommunista brutalista építészeti forma, nem egyedülálló, számos posztkommunista országban is fellelhető (például Bukarestben). Szrogh György nevéhez fűződik ez a különös épületforma, azonban az építész több olyan brutalista lakóházat is épített már, amelyek meglehetősen hasonlóak voltak az eredeti Le Corbusier-formákhoz. 

Téglalapok átfedésében

A Finta József és Kovácsy László által tervezett Marriott Hotel Budapest egyik legközpontibb helyen fekvő tisztán brutalista épülete. A Duna korzón sétálva rögtön feltűnő, betonlapokból rétegezett épület 1967 és 1969 között épült, alaprajza egy szabálytalan T-t alkot. Külső borítása szintén a bordázott mintát kapta, ezen felül azonban vannak speciális kommunista brutalista vonásai. Az épület földszinti teraszánál kör formákat alkotó domborműsorozat kapott helyet, amelyet kiegészítenek a szintén kőből készített ülőalkalmatosságok. A talapzattól tetőtérig brutalista épület kezdeti tervek alapján a Magyar Tudományos Akadémia könyvtáraként üzemelt volna. A városvezetés azonban végül nem hagyta ezt az értékes Duna-menti területet a turizmus hatóköréből kikerülni. Így vásárolhatta meg 1993-ban a Marriott hotelláncolat az épületet.

A keleti oldala betonból készült tűzfal, így a délelőtt nagy részében kevés napfény szűrődhet át az épületen. Délután azonban már erősen befolyásolja a nap járása a szobák megvilágítását. Az erkélyek legfőképpen nyugat felé – a budai oldala felé – néznek. Kívül különösen rideg és masszív, belülről azonban a modern turisták minden igényét kielégítő ötcsillagos szállodakomplexumról van szó, amely a hetvenes évek kommunista brutalizmusát nyíltan egész Budapest elé tárja.

A brutalista hotelépület legkülönlegesebb tulajdonsága egyértelműen a lokációja és magasság-szélesség arány. Mérete észrevehetően nagyobb, mint a többi partmenti épületnek. Távolról figyelhető meg, hogy stílusában nem illik az átlagos kommunizmus korabeli épületek közé sem. Üveggel fedett erkélyei és sűrű, szoros láncolatot alkotó ablakai futurisztikussá teszik a klasszikus belvárosi modernista házakhoz és irodaházakhoz képest. A hotel töretlen sikerrel működik évtizedek óta, a folyamatos karbantartás miatt pedig jó állapotnak örvend a brutalista épület.

A ma viszonya a tegnaphoz

A brutalista alkotások a kommunizmus modernista törekvéseit elevenítik meg, és a klasszikus értelemben vett szépség teljes elhanyagolását jelképezik. Egy extremista, új stílusvonalat emelnek köztudatba, és megpróbálják azt a belvárosi több száz éves épületekkel vegyíteni, hogy egy „színes” és vegyes városképet kapjunk.  

Sokak szerint ezek az épületek kifejezetten elcsúfítják a fővárost, ezért valamilyen módon le kell őket bontani vagy átépíteni. Mások úgy vélekednek, hogy ezek az épületek érdekesek, és a maguk módján különlegesek akkor is, ha nem a szépség megalkotásának céljával készültek. A modern ember új igényei azonban régen továbbnyúltak annál, hogy egy épület legyen robusztus és masszív. Ma már a brutalizmus Magyarországon egy idejétmúlt stílusnak tűnik, a fennmaradt épületpéldányok többsége azonban a köztudat és a városkép része maradt.

***

Fényképek: Ficsor Márton