Kibékülne az újraválasztott Trumppal Zuckerberg: még a pénztárcáját is kinyitotta
„Nagylelkű” ajánlatot tett a Meta-vezér.
A klinikai szakpszichológus a Magyar Nemzetben válaszolt az őt ért vádakra.
Ahogy korábban mi is lehoztuk, Bagdy Emőke pszichológusprofesszor a napokban adott hangot véleményének a Meseország mindenkié című könyv kapcsán, melyben kifejtette, hogy a korai érzékenyítés veszélyes, rámutatva, hogy „minden szülő és pedagógus feladata az, hogy az egyértelműségek és ne az elhajlások, azaz a devianciák irányába szocializáljanak”. Bagdy állásfoglalása után több pszichológus is elhatárolódott tőle és közös nyilatkozatot adtak ki, melyben egyrészt azt hangsúlyozták, hogy a könyv nem kötelező olvasmány, másrészt pedig azzal érveltek, hogy „a könyv fontos társadalmi jelenségeket dolgoz fel és emel be a mesék világába, ami nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagjai számára”. A közös nyilatkozatban emellett szakmaiatlansággal is vádolják a klinikai szakpszichológust.
Bagdy Emőke a Magyar Nemzetben válaszolt az őt ért vádakra. A klinikai szakpszichológus azt írta: „előre bocsátom, hogy vannak tudományos tények, ezek bizonyítékokon nyugvó érvényességek. Nem közízlés dönti el az igazságukat.
Saját hozzászólásom a »mesekérdéshez« csak a tudományos tények jegyében történt.
Vannak azonban valóságmagyarázatok, ideológiák, amelyek a világot, jelenségeket, egy adott dolgot értelmezni, sajátosan láttatni kívánnak. Ezek lehetnek sokfélék. Ilyen sajátos genderideológiai alapállásából történt az én úgymond tudománytalannak való kikiáltásom, ami ellen a tudományos tények nevében tiltakozom”.
Bagdy rámutat, hogy ő nem a mesét kritizálta, hiszen azt nem is olvasta, hanem a 3-6 éves kor közötti időszak fejlődéspszichológiai törvényeihez fűzte hozzá gondolatait. A klinikai szakpszichológus ismét tudományos alapossággal fejti ki, hogy a 3-6 éves kor a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka. Úgy fogalmaz:
„Ki meri azt cáfolni, hogy ez a kor az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka? Ekkor a gyermek a saját nemének megfelelő szülőfél magatartási mintáját tölti le automatikusan, akaratlanul, érzelmi hajtóerők hatására. Nem tudatos azonosításról van szó, hanem öntudatlanról, érzelmi agyi vezérlő működés nyomán. A bal agyfélteke, azaz tudatos tudat majd hat éves korra mielinizálódik és kapcsolódik be fokozatosan a működésvezérlésbe. A gyermek gondolkodása szimbolikus, analógiás folyamatokban zajlik, hasonlít és hasonít, hasonul a látottakhoz,
a lány úgy tesz, beszél, mint az anyja, a fiú, mint az apja.”
Ez már ideologikus befolyást feltételez
Bagdy felteszi a kérdést, hogy kinek áll érdekében az, hogy megváltoztassa az átlagot? – rámutatva, hogy ez már nem tudományos, hanem ideológiai kérdés. Azt írja: „számomra az a kritika részéről a legfőbb kérdés, hogy amikor a népesség kilencven százalékában ez a biológiai és szociális nemi illeszkedés jellemző, és zavartalanul végbemegy, ez képviseli a többséget, miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül? Az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni? Tartsuk azt elsősorban fontosnak, ami keveseket érint? Vajon miért? Mert ha az elfogadás és mássági tolerancia elérése volna a cél, akkor nem a 3-6 éves korra kellene koncentrálni, hanem arra a tudatos nevelési folyamatra, amely az iskoláskori időszakkal veszi kezdetét. 3-6 éves kor között valamely (például mesei) mintakínálat esetén, az automatikus, azonosulási szoftver letöltést lehet csak elérni. Ez a cél? Legyen más az átlag, a többség? Milyen? Ez már ideologikus befolyást feltételez.”
Címlapkép: Facebook