Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Harminc éve nyilvánították alkotmányellenessé a halálbüntetést hazánkban.
2020. október 16-án 10:00 órai kezdettel „Látható problémák, láthatatlan alkotmány? Az Alkotmánybíróság jogfejlesztő tevékenységének változása 1990-2020 között” címmel szervez online kerekasztal-beszélgetést az SZTE ÁJTK Közjogi Intézete és az Alkotmánybíróság a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánító AB határozat 30. évfordulójának emlékére.
Az online formában megrendezett kerekasztal-beszélgetésen köszöntőt mond Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK dékánja, illetve részt vesz Dr. Sulyok Tamás, az alkotmánybíróság elnöke, illetve Prof. Dr. Lenkovics Barnabás és Prof. Dr. Paczolay Péter a testület korábbi vezetői.
A szóban forgó döntést harminc éve hozta meg Magyarország újonnan felállított autentikus alkotmányértelmező testülete, és nem túlzás azt állítani, hogy ez a harminc éves magyar alkotmánybíráskodás legmeghatározóbb döntése. A határozatban Sólyom László bemutatta a láthatatlan alkotmány koncepcióját, amely elindította a hazai tudományos életben a diskurzust az Alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről, amely az elmúlt tíz évben – a kezdetekhez képest eltérő tartalommal – a hazai alkotmánybíráskodás egyik legvitatottabb kérdéseinek egyike.
A kerekasztal-beszélgetést az SZTE ÁJTK és az Alkotmánybíróság Facebook oldalán lehet követni, illetve hozzászólásokkal, kérdések feltételével csatlakozni a gondolatmenethez.
(Mandiner)