Más is legyen – Schmidt Mária a Színművészetiről

Amikor 1965-ben a szocialista pártállam felrobbantották a Nemzeti Színház épületét, gyászolta a színházi élet és az ország, hiszen nemzeti jelkép volt. A rendszerváltoztatás után az új nemzetit az I. Orbán-kormány építette fel a Duna pesti partján. A mellette üresen álló telket pedig felajánlotta a Színház- és Filmművészeti Egyetem épületéhez. Ezt az egyetem vezetése azonban elutasította, mondván, túl közel van a Nemzeti Színházhoz – hangzik el a felvetés a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyről a hirado.hu számolt be.

„A Nemzeti Színház felrobbantása egy kulturális térfoglalásnak a határozott bejelentése volt az állampárt részéről” – kezdte a válaszát Schmidt Mária, Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója .

Hozzátette, az, hogy nem épült meg a Nemzeti Színház 2002-ig, azt jelentette, hogy a színházi életben dolgozók beletörődtek abba, hogy a nemzeti eszmének, a magyar nyelv fennmaradásának és továbbélésének eszköze más céloknak rendelődik alá. Szimbolikus lépés volt, amikor 2002-ben megnyílt a Nemzeti Színház – emelte ki.

A hét elején robbant a hír, miszerint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói barikádot építettek egyetemük bejárata elé, így tiltakoznak az állam által felállított kuratórium ellen, az egyetem átszervezése ellen. Majd kedd délután közzétették nyilatkozatukat, a közösségi médiában is közvetített sajtótájékoztatón. Felidézték, hogy az egyetemet hétfőn éjfélkor elfoglalták, majd megkezdték a közös gondolkodást az egyetem jövőjéről és arról, hogy milyen képzésben szeretnének részt venni. „Ami a jelenlegi vitában szembeötlő, hogy a hetvenes évek közepétől a Színművészeti Egyetemet kisajátította egy baráti társaság, rokonok, üzletfelek. Ők ülnek rajta a mai napig”. Ami bezártságot, és az új impulzusokra való nyitottság kizárását jelenti – fogalmazott.

(hirado.hu)