A szakszervezetek még kételkednek, de már elismerik: a vártnál nagyobb lesz a pedagógusbér-emelés
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Szabó Zsuzsa szakszervezeti elnök levélben fordul a miniszterelnökhöz, kérve, hogy a pedagógusoknál tapasztalható bérfeszültségre keressen a kormány megoldást.
Nagyfokú bizonytalanság jellemzi a 2020/2021-es tanév indítását – mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kedden Budapesten. Az érdekvédelmi vezető a szakszervezet tanévkezdő sajtótájékoztatóján emlékeztetett: amikor a PSZ a járvánnyal összefüggésben tíz pontban megfogalmazta elvárásait, az egyik legfontosabb az volt, hogy szűrjék a pedagógusokat. Ez nem valósult meg, most itt a következménye – utalt arra a győrújfalui iskolára, ahol az egész tantestületnek karanténba kellett vonulnia. Azt mondta, a pedagógusok nem tudják, mit kell tenni, nincsenek az egyes kérdések pontosan szabályozva, például, hogy mit tegyen az a pedagógus, akinek krónikus betegsége van vagy a kora miatt veszélyeztetett. Megjegyezte: a köznevelésben csak a közösségi terekben kötelező a maszk viselése, annak ellenére, hogy a tantermekben nem mindenütt tudják biztosítani a távolságtartást.
Emlékeztetett: javasolták a hibrid oktatás bevezetését, csoportbontásban, kéthetes forgásban, azaz egyik héten három napot járnának iskolába, másik héten kettőt a gyerekek, és így egyszerre 14-nél többen nem lennének jelen az osztályban. Ezzel megvalósulhatna a 1,5 méteres távolságtartás is – mondta a szakszervezeti vezető. Közölte azt is: a tanulók biztonságának megteremtéséhez, a tantermek takarításához fertőtlenítőszereket, szájmaszkok biztosítását követelték a köznevelés-stratégiai kerekasztal ülésén. A PSZ elnöke ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy meg tudják óvni a gyermekeket, és biztosítani tudják a minőségi oktatást. Szabó Zsuzsa beszámolt arról is: a PSZ kedden levélben fordul a miniszterelnökhöz, kérve, hogy a pedagógusoknál tapasztalható bérfeszültségre keressen a kormány megoldást.
A pedagógusok a szakképzésben átlagosan 30 százalékos emelést kaptak, miközben a köznevelésben dolgozóknak 10 százalékos ágazati szakmai pótlékot határoztak meg – mondta, megemlítve, hogy 400 hátrányos helyzetű településen dolgozó 10 500 pedagógus egyszeri ötszázezer forintos juttatást kaphat. A felzárkóztatásnak azonban nem csupán ezeken a településeken kell megvalósulnia, a PSZ álláspontja, hogy ha 25 százaléknál magasabb az ilyen diákok aránya, az őket tanító pedagógusoknak is járjon ez a juttatás.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke arról beszélt: többször jelezték, hogy nincsenek meg a szükséges eszközök és emberek az intézmények fertőtlenítésére. Erre több helyen a pedagógusokat kötelezték erre a munkára, de olyan információjuk is van, hogy ezt a diákoknak kell megtenniük. Beszámolt arról is: kedden nyílt levelet tesz közzé öt szakszervezeti konföderáció, sürgetve, hogy az esetleges iskolabezárások miatt otthon maradó szülőknek járjon távolléti díj. Totyik Tamás alelnök azt tette szóvá, hogy egyes pedagógusokkal titoktartási kötelezettségről szóló nyilatkozatot iratnak alá a járvánnyal kapcsolatban. Közölte: elvárják a kormánytól, hogy a védőnői szolgálatot erősítsék meg az oktatási intézményekben és biztosítsák a megfelelő lázmérést. A krónikus betegségben szenvedőknek egyértelmű utasítást kell kiadni, hogy mely betegségcsoport esetén kell otthon maradniuk és a távoktatásba besegíteniük – mondta.
Kifogásolta továbbá, hogy a szükséges fertőtlenítőszereket csak szeptember 4-éig kapják meg az intézmények. Szóvá tette, hogy az oktatási kormányzat 11. alkalommal is egyházi nevelési-oktatási intézményben tartotta a nemzeti tanévnyitót. Ezzel azt sugallják, hogy az állami intézmények nem a nemzet részét képezik – mondta. Kijelentette: nem lehet kivételezett helyzetben egyetlen oktatási intézmény sem, elvárják, hogy az oktatási kormányzat ne csak szavakban, hanem tettekben is azonosan bírálja el az egyes intézményeket.
(MTI)