Hídépítés az USA és Magyarország között – indul a Budapest Fellowship Program

2020. szeptember 15. 17:10

„Aki véleményt alkot, az értse a magyar kultúrát, érezze azt, hogy Magyarország miről szól” – emelte ki Smith Lacey Anna, a Budapest Fellowship Program sajtótájékoztatóján. A stratégiai jelentőségű program keretein belül négy tehetséges amerikai kutató fog 10 hónapig élni, tanulni, kutatni Magyarországon, hidakat teremtve Washington és Budapest között.

2020. szeptember 15. 17:10
null
Heincz Barnabás

A Gerbeaud-ház kristálycsillárja alatt, egymás mellett áll Mátyás király és a Lánchíd kőoroszlánja: előbbi a Mathias Corvinus Collegium jól ismert logója; utóbbi pedig a Budapest Fellowship Programé – gyümölcsöző együttműködést sugall a kép! A Budapest Fellowship Program célja egy olyan amerikai kutatókból és szakemberekből álló hálózat kiépítése, akik értik és értelmezik Közép-Európa stratégiai fontosságát és a jövőben hidat építenek a régió és az Amerikai Egyesült Államok között. Washington messze van Budapesttől, a küldetés mégis fontos: megértetni a közép- és kelet-európai, különösen a magyar történelmet, kultúrát és hagyatékot. 

A program szervezői a The Hungary Initiatives Foundation (HIF), amely egy független, amerikai székhelyű nonprofit szervezet, a magyar-amerikai kapcsolatok erősítésének céljával; valamint a budapesti Mathias Corvinus Collegium, amely egy Kárpát-medence-szerte ismert tudásközpont és értékközösség. A program partnere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A program fő elemei közé tartozik a független, mentorok által vezetett kutatás; a tematikus szemináriumok és magyar nyelvtanfolyamok; az oktatási lehetőség az MCC-ben; valamint a kapcsolati háló fejlesztése a szakmai körökben. 

A program sajtótájékoztatóján Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke elmondta: „a program stratégiai jelentőségű nemcsak az MCC életében, hanem az ország kultúradiplomáciájában is”. Hozzáfűzte:

 A kuratóriumi elnök szerint a 21. századi magyar politikai és gazdasági élet kiképzése a cél, ennek keretében pedig a 25 éve létező MCC-s tehetséggondozási programot kiterjesztik az egész Kárpát-medencére, 10.000 fiatalt bevonva a képzésbe.  „Nekünk magyaroknak értenünk kell a körülöttünk zajló eseményeket és a rajtunk kívül álló világot, […] értenünk kell a gondolkodást rólunk” – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint a tudást Magyarországra kell hozni és el kell magyarázni kik és mik vagyunk, mert „ez a képességünk korábban nem volt meg”. Ebben előrelépés a Budapest Fellowship Program komplex képzése, amely az óceánon túli, Közép-Európával foglalkozó tehetséges kutatóknak ad lehetőséget hazánkban. „Ahogy a HIF hídfőállás Washingtonban, úgy mi is azok leszünk a régióban” – zárta mondandóját Orbán Balázs.  

Smith Lacey Anna, a The Hungary Initiatives Foundation ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy „az MCC-vel a HIF évek óta nagyon jó informális kapcsolatban áll, az együttműködés pedig új szintre lépett a Budapest Fellowship Programmal”.
„A program célja, hogy egy 10 hónapos, intenzív, kihívásokkal teli képzésen keresztül a résztvevők megismerjék Magyarországot” – mondta az ügyvezető igazgató, rámutatva, hogy külföldön sokszor mondanak véleményt hazánkról alapvető tudás hiányában.

érezze azt, hogy Magyarország miről szól”. Smith Lacey Anna szerint a tudást itt helyben sokkal jobb elsajátítani, hiszen „ha valaki kisebbségi jogokról akar kutatni, ne a New York Times cikkeit olvassa, hanem utazzon el Sepsiszentgyörgyre”. Hangsúlyozta, hogy az ország kulturális sokszínűségét is meg kell mutatni, ezért a résztvevők gyakran látogatnak majd vidékre is, ennek köszönhetően nem csak Budapest központú lesz a program. A HIF ügyvezető igazgatója szerint a Magyarországról alkotott valós tudás alapja a  történelmi tudás és a magyar nyelv ismerete, ezért heti 8 órában fogják ezt elsajátítani a program résztvevői, 10 hónapon keresztül. Zárásképpen elmondták, hogy résztvevők a honfoglalástól napjainkig történelmi szemináriumokat hallgathatnak a szakma elitjétől. A 10 hónapos program után a cél, hogy otthonukban mélyítsék és szélesítsék a kapcsolatrendszert Magyarország és az USA között.  

A 2020-as évfolyam ösztöndíjasai: 
•    Ryan Brockhaus arizonai globális biztonság szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az amerikai-magyar katonai együttműködést fogja kutatni; 
•    Stephen Scholl virginiai-texasi történész, nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál fogja a Rákosi-rendszer tulajdonjogi viszonyait kutatni; 
•    Dr. George Bogden New Yorkból érkezett jogászdoktor-jelölt, az Oxford ösztöndíjasa, a Danube Institute kutatója lesz kettős mércék és a COVID-19 járvány kezelése témában; 
•    Nicole Nemeth magyar felmenőkkel rendelkező San Diego-i ügyvéd, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben fog tevékenykedni a magyar kisebbségi jogokat vizsgálva a szomszédos országokban, különösen Erdélyben.  
 

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Illieral
2020. szeptember 15. 21:29
Ez kurva jól hangzik, de vannak olyan dolgok, amik kultúra függetlenül über gázok, és nem lehet rá mondani, hogy mi magyarok vagyunk így szoktunk lopni, vagy ilyesmi. Faszomat már, nem lehet minden szart a nacionalizmsba csomagolni.
tad245
2020. szeptember 15. 20:51
A kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat alapja a kölcsönös megismerés és bizalom. Ami soha nem árul el és soha nem hagy cserben. Ha ez egyszer is előfordul, vége mindennek. Onnantól ellenségek leszünk. A barátainkra mindig minden körülmények között számíthatunk tűzön vízen át. Cserébe a tehetségünket adjuk és a tudásunk. Ezer év tapasztalatát, amiért sok-sok áldozatot vállaltunk. Magunkért, Európáért, a Világért. Ami abból mit sem tud. Nem is létezne mára, ha mi nem óvtuk volna meg a történelem során tatároktól, törököktől, szovjetektől. Amit így hálál meg, hogy minket kritizál és szabotál. Európa nem érdemel meg minket. Ostoba és rövidlátó, nem figyel és nem ismer fel semmit. Ami nagy hiba. Mert amit egyszer elvetnek, az nem tér vissza újra. Azért évmilliókon át kell majd megküzdeniük. Aki nem figyeli és nem ismeri fel a jeleket, az elveszett. A múlt folyamatosan jön és tanít. De a pökhendit nem lehet tanítani. Az magára van utalva. Amerika egy nagyszerű ország, a világtörténelem egyik legnagyszerűbb országa, ami képes és tud áldozatot vállalni, nagy tetteket végrehajtani, az életét adni a hazájáért bátran és erősen. De fiatal és sok hiányossággal küzd, amit soha nem tanult meg rövid történelme során. Nem küzdött tatárokkal, törökökkel ezer éven át. Nem küzdötte végig a történelmet. Nem tanult meg együttélni a harccal, százötven év mindennapjaival, ahol erő és ész egyaránt kell, és főleg az utóbbi. Nem nagyként győzni kicsik fölött, hanem kicsiként győzni nagyok fölött. Ez a magyar történelem. Az elejétől fogva. Erről szól ezer évünk. Aminek minden percét élveztük és sose kívánnánk mást. Mert ettől lettünk azok, akik vagyunk. Ezer év gyümölcse, akik mindenkit túléltek, minden világbirodalmat, aki azt megtörni próbálkozott. Mi ma is itt vagyunk, mikor ezek a birodalmak már nincsenek sehol, csak a történelemkönyvekben. Ez a mi tudományunk. A túlélés. Annak a tudása.
Syr Wullam
2020. szeptember 15. 20:01
Smith Lacey? Mióta? Korábban Stumpf volt. Hmm.
tad245
2020. szeptember 15. 19:48
Amerika nagy, ebben van az ereje. Mi kicsik vagyunk, de okosak. Ebben van az erőnk. Ha összetesszük e kettőt, a világot változatthatjuk meg általa.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!