Szemben a kormánnyal – ellenzék a járvány időszakában

Lélegeztetőgépek – néha sok, néha kevés

Emlékezetes, a Fidesz 2010-es kormányra kerülésétől a 2020 márciusáig terjedő időszakban számos ellenzéki párt és megmondóember visszatérő vádja volt – főleg a stadionépítésekre való reakcióként –, hogy Magyarországon kevés a lélegeztetőgép, ezért a legtöbb költségvetési forrást az ilyen típusú gépek beszerzésére kell átcsoportosítani.

„A Népszabadság 2014-ben még azt követelte, hogy a közmédiára (szerintük állami médiára) szánt évi 80 milliárd forintot költse inkább a kormány lélegeztetőgépek vásárlására, dacára annak, hogy ezelőtt hat évvel nem volt semmilyen járvány” – idézi fel cikkében az Origo.

Aztán amikor márciusban beütött a koronavírus-járvány, drámai előrejelzések láttak napvilágot a kormánykritikus sajtóban. A 444.hu tudományos rovata, a Qubit azt prognosztizálta március 17-én megjelent cikkében, hogy április 3-ra – tehát két hét alatt – több mint 19 ezer vírussal fertőzött ember lesz Magyarországon, és aznapra már elfogy a 2000 darab szabad lélegeztetőgép, vagyis nem lesz elegendő mesterséges lélegeztetést biztosító apparátus hazánkban. „A valóság ezzel szemben az, hogy április 3-án összesen 678 regisztrált fertőzés volt egész Magyarországon, a lélegeztetőgépekre szorulók száma pedig az egész járvány alatt egyszer sem érte el eddig a százat” – emlékeztet az Origo. A lélegeztetőgép-hisztériába beszállt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is, aki közösségi oldalán követelte a lélegeztetőgépek számának a radikális növelését – konkrét szám nélkül.

„Áprilisra aztán a baloldal kommunikációja a lélegeztetőgépek tekintetében váratlanul 180 fokos fordulatot vett. Akkor, amikor egyértelműen bebizonyosodott mindenki számára, hogy a kormány intézkedései megvédik az országot. Ekkor már hirtelen úgy látták, túl sok a lélegeztetőgép. Akkor nagyjából 3 ezer volt az országban” – írja az Origo.

A közelmúltban azonban megint váltás történt néhány ellenzéki lap narratívájában: 2020. szeptember 15-én a Népszavában megjelent egy cikk, amelyben egy szeptember 14-i keltezésű levélre hivatkozva az szerepelt, hogy két budapesti kórháznak nincsen szabad lélegeztető kapacitása. A lap két nap múlva megismételte állítását, miszerint a Korányiban és a Szent Lászlóban annyi a súlyos beteg, hogy a „lélegeztető kapacitása betelt”.

A hírt később cáfolta az EMMI, amely múlt hét csütörtökön azt közölte, hogy sem a Korányi, sem a Szent László kórházban nem telt be a lélegeztető-kapacitás, majd hozzátették:

A minisztérium szeptember 18-án kiadott egy tájékoztatót a lélegeztetőgépekről is.

Ebben azt írták, hogy Magyarországon 1839 lélegeztetésre alkalmas ágy áll rendelkezésre, amelyek közül 812 koronavírus-fertőzött betegek kezelésére lett felkészítve. Az ágyakon aznap 29 koronavírusos beteget kezeltek. Ugyanakkor további 9487 kórházi ágy állt rendelkezésre koronavírusos betegek ellátására, melyből pénteken 384-et használtak, valamint több mint 16 000 lélegeztetőgép áll rendelkezésre, és ezek a kapacitások szükség esetén tovább bővíthetők.

Emlékeztettek: a járvány kezelésére még a tavasz folyamán kidolgozott a magyar egészségügy egy tervet, amelynek lényege, hogy azért végzik kevés kórházban a covidos betegek kezelését, hogy minimalizálják a fertőzés kockázatát. „Azonban ha egy kijelölt intézmény megtelik, akkor az előzetes terveknek megfelelően egy következő intézmény lép be a koronavírusos betegek ellátási körébe, ahová más intézményből irányítanak át egészségügyi dolgozókat, orvosokat, nővéreket és technikusokat” – hívták fel rá a figyelmet.

Végezetül az Emmi arra kérte a baloldalt, hogy „ne ugyanazt tegyék, mint a járvány első hulláma idején, a kamuvideók és a kamuhírek gyártása helyett inkább a védekezést segítsék”.

Sajnálkozás – de miért is?

Az Origo cikke a sajtó után néhány ellenzéki politikus kijelentését gyűjtötte össze. A párbeszédes Szabó Tímea április 20-i parlamenti felszólalásában azt állította, hogy „az egész kerek nagy világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járványban”. A Híradó.hu mutatott rá, hogy a nehezen hihető kijelentés nem igaz. Az amerikai Johns Hopkins Egyetemre adatai alapján 1 millió főre vetítve a 27-ből 15 EU-tagállamban nagyobb volt a halálesetek aránya a lakossághoz mérten, mint Magyarországon. „Tehát nemhogy az egész világra, de még Európára sem volt igaz az állítás, hogy hazánkban halnának meg a legtöbben. Jelenleg a koronavírussal kapcsolatos halálesetek tekintetében Magyarország világszinten a 73.” – emlékeztet az Origo. A lap ezután olyan ellenzéki megszólalásokat mutat, melyek szerint néhányan nem bánták volna, ha brutálisabban érinti a vírus első hulláma hazánkat. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat június 25-i képviselő-testületi ülésén Szücs Balázs alpolgármester – Karácsony párttársa – tett olyan kijelentést, miszerint

Emlékezetes, hogy a járvány elején, amikor kiderült, hogy az első magyarországi fertőzöttek iráni diákok, Donáth Anna momentumos képviselő azon sajnálkozott, hogy nem magyarok voltak az első fertőzöttek.

Arató Gergely, a  Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese május 19-én az ATV Reggeli Start című műsorában beszélt a koronavírus szövődményeiben meghalt magyarokról, majd egyszerre kijelentette, hogy „ebben a számban sem áll sajnos rosszul az ország”. Az alábbi videón 0:58-tól hallható a gyurcsányista politikus ominózus mondata.

A  politikus később magyarázkodásba kezdett, „szerencsétlen nyelvbotlásnak” minősítve korábbi kijelentését, de semmilyen tisztségéről nem mondott le. Az Origo teljes összeállítását, amelyben szó esik még a szintén elhíresült „kamuvideóról”, valamint Menczer Tamás és Vadai Ágnes csörtéjéről, itt olvashatja.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi