A civil szervezet kiemelte, „a cég nem az elmúlt napokban szembesült először a helyzettel, amit most hirtelen kellene megoldania”.
Mint arról korábban írtunk, tizennégy millió forintot fizettek az utasok a BKK-nak egy nem létező szolgáltatásért. Az ügyre még szerdai bejegyzésében a Közlekedő Tömeg Egyesület hívta fel a figyelmet. A civil szervezet bejegyzéséen azt írta, Közérdekűadat-igényléssel fordultak a BKK-hoz, amelyből kiderül, „hogy április 1. és szeptember 6. között 15.358 darab repülőtéri vonaljegyet adtak el jegyautomatákon keresztül, további 538 darabot pedig a mobiljegy alkalmazáson keresztül. Ezeket a darabszámokat a 900 forintos árral felszorozva kiderül, hogy
több mint 14 millió forintot fizettek az utasok a BKK-nak egy olyan járatért, ami nem közlekedik”.
Ráadásul mint írták, „a BKK válaszában azt is elárulta, hogy ezeknek a jegyeknek töredékét, pár száz darabot váltottak csak vissza a pórul járt utasok”.
A BKK hárít, az egyesület feljelentést tett
„Egyesületünk a mai napon a Budapesti Rendőr-főkapitányságon feljelentést tett ismeretlen tettes ellen üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett csalás bűntette miatt a BKK repülőtéri buszjeggyel folytatott visszaélése kapcsán” – közölte a Közlekedő Tömeg vasárnapi bejegyzésében.
Mint írták, döntésükben jelentős szerepet játszott „a BKK-nak az elmúlt napokban tanúsított kétszínű kommunikációja”. A szervezet ugyanis elvárta volna „az elkövetett sorozatos és súlyos hibák teljes beismerését és az értük való felelősségvállalást – helyette állítólagos technikai hibára hivatkozó hamis bocsánatkérést és felelősséghárítást” kaptak. Mint írták, elvárták volna „az azonnali valós megoldást, azaz a repülőtéri buszjegyek értékesítésének haladéktalan leállítását – ez az elmúlt három napban sem történt meg, helyette
a BKK életszerűtlen álmegoldásokkal takarózik,
mint például hogy a külföldre repült utas személyesen váltsa vissza a megvett buszjegyét. Elvártuk volna, hogy a BKK oszlassa el a jogtalan haszonszerzés gyanúját, és ha már a kártalanításra érdemben nem ad lehetőséget, a szolgáltatás nélkül beszedett viteldíjat például ajánlja fel jótékony célra”. Azonban hozzátették: „három nap láthatóan erre sem volt elég”.
A civil szervezet kiemelte,
a cég nem az elmúlt napokban szembesült először a helyzettel, amit most hirtelen kellene megoldania”.
Mint írták: „a nyár folyamán többen, többször jelezték feléjük a problémát, a legkorábbi nyilvános jelzés júliusi. Ha valóban akartak volna érdemben intézkedni, azt megtehették volna az elmúlt hónapokban”.
Felháborító ez a „nyilvánvaló sumákolás”
A szervezet hangsúlyozza: felháborítónak tartják, hogy „ezt a nyilvánvaló sumákolást egy április óta húzódó rejtélyes technikai hibára" fogják, ez a kifogás pedig teljesen elgyengíti az egyébként szükséges bocsánatkérést is”. Mint írják: „világosan látszik, hogy ha egyesületünk nem hozza nyilvánosságra az esetet, majd a sajtóban nem jelennek meg sorra a negatív cikkek, semmit nem változott volna a helyzet”.
Címlapkép: MTI Fotó: Illyés Tibor
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Az is kiderült, hogy az agglomeráción kívül, mely magyarországi járásban keresnek a legjobban.
Nincs új a nap alatt. Megint összeálltak a komcsik, hogy legyőzzék a Fideszt.
A tűzoltók áramtalanították a szerelvényt.
Alig volt áram, fűtőanyag, élelem és víz, 41 emberre jutott egy vécé, tömegével haltak a gyerekek, végül megérkeztek a szovjetek. Veszprémy László Bernát történészt kérdeztük a felfoghatatlanról.
A 19 milliárd euró sorsa még mindig nem dőlt el, pedig tényszerűen járna a magyaroknak.
Hasonló tüneteket okoz, mint a koronavírus, ami még mindig nem múlt el, továbbra is jelen van és számos embert betegít meg.
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
