Balatoni András, a jegybank költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője szerint a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Inflációs jelentése szerint az infláció éves mértéke 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3,5 százalékot; a gazdaság teljesítménye is 2022-re térhet vissza a korábbi szintre, és addigra csökkenhet a GDP-arányos államadósság 70 százalékig, a munkanélküliségi ráta is ekkorra mérséklődhet ismét 4 százalékra. Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője az előrejelzéshez a jegybank online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. Idén a pénzromlást a koronavírus miatti szokatlan keresleti-kínálati viszonyok alakítják. Korábban például – mint mondta – a nyár eleje jellemzően nem volt átárazási időszak, most viszont az idegenforgalmi szolgáltatók áremelései erősítették az inflációt. Az év hátralevő részét viszont a vártnál erősebb dezinflációs hatások határozhatják meg.
A háztartások óvatosabbak, a megtakarítások jelentősége felértékelődik, emiatt a belső fogyasztás csökken, és a nemzetközi szintű visszaesés miatt a külső inflációs környezet is gyenge. A piaci szolgáltatások árazása a korábbi válságok tapasztalatai alapján jelentős, egy-másfél éves késéssel követi a gazdasági folyamatokat, a belföldi árak tehát elhúzódva mérséklődhetnek - tette hozzá. A vállalatok a járvány első hulláma miatt még inkább csak elhalasztották, most viszont a bizonytalan jövedelmezőség miatt egyre többen el is vetik a tervezett fejlesztéseket – mondta. Emiatt idén a cégek hitelfelvételei is mérséklődnek, a hiteldinamika 2022-re állhat helyre, bár a beruházásokban már jövőre gyors visszapattanás várható.
Az igazgató szerint a foglalkoztatás pályája hasonlóan alakulhat, hiszen az év első felében a munkaadók a rövidebb munkaidőben látták a megoldást, ám a következő hónapokban egyre több elbocsátással is számolni kell. A mélypont 2021 elején várható, 5 százalékot rövid ideig meghaladó munkanélküliséggel, ami 2022-ben újra 4 százalékra mérséklődhet. A háztartások reáljövedelme idén csekély mértékben csökkenhet, de a versenyszférában továbbra is jelentős, éves szinten bruttó 6-7 százalékos béremelkedés várható. A fogyasztás ennek ellenére visszafogott marad, ami nem csak az inflációt, hanem a felzárkózást is akadályozza – emelte ki az igazgató. Különösen kedvezőtlennek nevezte, hogy a Magyarország számára kiemelkedően fontos autóipart, és a régiós összevetésben ugyancsak jelentős idegenforgalmat is visszaveti. A kereslet visszaesését az igazgató főképp a külső piacok megtorpanásának tulajdonítja, hiszen az adatok szerint a kilábalás világszerte nehezebb, mint gondolták, az eurózóna országai pedig a legfrissebb előrejelzés szerint 2022-ben sem érik el 2019-es teljesítményüket. Magyarország kilátásai ugyanakkor a jegybank szerint kedvezőbbek a következő 2 évben, mivel a GDP csökkenése, illetve növekedése addig is 2-3 százalékponttal lehet kedvezőbb az uniós átlagnál – közölte.
Balatoni András a tájékoztató végén megerősítette, hogy az MNB-nek árfolyamcélja továbbra sincs, ezért a monetáris eszközöket nem a forint mozgásához, hanem az infláció alakulásához igazítja. Baksay Gergely közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgató hozzáfűzte, hogy az MNB a hitelmoratóriumot tartja a válságra adott legsikeresebb intézkedésnek. Annak célzott alkalmazásával szerinte 2021-ben is érdemes segíteni a vállalkozások közül azokat, amelyek hosszabb távon életképesek lennének. Hozzátette azt is, hogy a járvány számos hatása nem átmeneti, ezért a koronavírus utáni korszakra nem pusztán válságkezeléssel, hanem átfogó változásmenedzsmenttel kell készülni.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Ha Magyarország nem oldja fel a vétóját, Ukrajna kénytelen lesz pénznyomtatásba kezdeni.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Ráadásul a Tisza Shellből importált energetikai tótumfaktuma annyira lelkes lett, hogy azon nyomban megszüntetné a családok életkörülményeit javító intézkedéseket.
A számok szerint csökkenti az inflációt, a kivezetése pedig a háztartások terheit növelné.
Magyar Péterék legalább hárommillió forintot vennének el a családoktól.
Az adókedvezmények elvesztésén felül.
Az energia modern társadalmakban betöltött komplex, sokrétű szerepe miatt az ellátásbiztonság az országok hétköznapi működésének is nélkülözhetetlen feltétele.
Borzalmas formában a csapat.
