Magyar külpolitika a Covid–19 után

„Milyen mértékű, milyen irányú változásokat kényszerítenek ki a koronavírus utáni világ jellemzői a magyar külpolitikából? Egyáltalán kikényszerítenek-e gyökeres változást? Nem arról van-e inkább szó, hogy a járvány pusztán fölerősít alapvető külpolitikai trendeket, ami viszont rákényszeríti a nemzetközi élet szereplőit a gyorsabb és hatékonyabb válaszlépésekre? A magyar külpolitika feltételrendszerét mutatja, hogy a kormány a stratégiáját legutóbb kilenc évvel ezelőtt foglalta össze: az akkori dokumentum főbb vonalait (a gazdasági ágazatok külpolitikai segítése, az egész világra kiterjedő külpolitikai figyelem, a külügyi infrastruktúra ambiciózus fejlesztése) azóta folyamatosan érvényesíti külpolitikai igazgatásunk.

Az alapelveket akkor Magyar külpolitika az uniós elnökség után címmel adaptáltuk az EU-elnökséget követő helyzetre. Most ugyanezeket az elveket Magyar külpolitika a koronavírus után címmel értelmezhetjük jelenlegi helyzetünkre, amit az alábbiakban nyolc pontban szeretnék megtenni.

1. A nemzeti érdek talaján jobb helyzetbe kerülni

A koronavírus által okozott válság a korábbinál is élesebb reflektorfénybe helyezte a világban amúgy is zajló hatalmi meccseket. A legfőbb meccs az internacionalisták és a nemzetállamok között folyik. A tét az, hogy a nemzetállamok maradjanak a közhatalom elsődleges gyakorlói vagy a nemzetek feletti szervezetek váljanak azzá. Ezzel egyidejűleg meccsek zajlanak ennek a frontvonalnak mindkét oldalán belül is: a különböző világmegváltó koncepciók egymás közötti és a nemzetállami, nemzetgazdasági érdekek egymás közötti meccsei.

Magyarország is ezeket a meccseket játssza: védi nemzeti érdekeit, szuverenitását az internacionalizmussal és egyéb, sokszor agresszív törekvésekkel szemben, és erősíti versenyképességét. Mindezt a jelenlegi helyzetben azzal a meghirdetett céllal teszi, hogy a koronavírust követő újjáépítés után az ország kerüljön jobb helyzetbe, mint a járvány előtt volt. A magyar külpolitika legfontosabb feladata jelenleg ennek a jobb helyzetbe kerülésnek a segítése a diplomácia eszközeivel.”